Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet új kiállításához olyan fényképeket válogattunk, amelyeken színészek a századelő nagy találmányával és friss státuszszimbólumával mutatkoznak: az automobillal. A válogatás közben azonban lépten-nyomon kezünkbe akadtak olyan képek is, ahol nemcsak autóval, hanem más járművel is szerepelnek. És nemcsak járművel… A képek gyűltek-gyűltek, és lassan kirajzolódott, lüktetni, dobogni-dohogni-dübörögni kezdett ötletünk lelke-motorja: a mozgás!
Ugyanis az itt megjelenő színészek, az adott kor idoljai, sztárjai, közszereplői „pontosan sejtették”, hogy nevük, jelenlétük, tehetségük, sugárzásuk új tempót diktál a hétköznapokban. Ezért mindegy is, hogy hajón úsznak, légbalonnal emelkednek, sítalpon siklanak, lovon vágtatnak, szekéren döcögnek, biciklin karikáznak, vagy repülőn szárnyalnak, – a lényeg a mozdulás és a póz, az idő lüktetése! A legimponálóbbak, mégis egy szép autóval! Kis szerep, de kibontható. Kérdés, hogy tálentumukkal fényezik a márkát, vagy a márka ragyogtatja tehetségüket? Hát mi is ez a bájos együttműködés: elragadó marketing, vagy egy műszaki epizód? Avagy féktelen exhibicionizmus?
