Hol vagyunk otthon? Milyen okok vezethetnek egy embert, hogy elhagyja szülőhazáját, s kivándorló, azaz valahová bevándorló legyen? Hogyan teremtjük meg magunknak biztonságot adó új körülményeinket egy új helyen? A mindig is aktuális, de folyamatosan változó kérdéskört feszegeti a Packing-Case – álmok túlélőcsomagokkal avagy túlélőcsomagok álmokkal című kiállítás. Két, külföldön tanuló fiatal művész, Katarina Šević és Oravecz Tímea az idegen országokban, idegen kultúrákban való helykeresés kérdéseit járja körül műveivel. A munkák a (ki/be)vándorlás egyik alapvető, látszólag csak gyakorlati problémáját helyezik a középpontba: a csomagolást. Azt a tevékenységet, amely alapszinten – helyzettől függően – a nyaraláshoz-utazáshoz-élethez szükséges tárgyaink összekészítését és hordozhatóvá tételét jelenti. Ám bárki, aki csomagolt már valaha, könnyen elképzelheti, mennyire más egy rövid utazás, de akár egy átlagos költözés helyett egy új életre felkészülni, egész addigi életünket összepakolni, magunkkal vinni, és az új országban kicsomagolni. Hogyan redukálunk-válogatunk, s vajon mit is viszünk magunkkal valójában? Hogyan alkotják tárgyaink életünk többi rétegének viszonyítási pontjait, s hogyan hat ránk, ha stabil gyökerek helyett, a család és régi barátok híján mindössze egy bőröndnyi, egy szekrénynyi holmi az, amelyhez kötődünk, legalábbis érkezésünkkor feltétlenül?
Oravecz Tímea évek óta a velencei Accademia di Belle Artin tanul, de előtte Bécsben is végzett két évet, illetve ösztöndíjjal Granadában is eltöltött hat hónapot. Munkáiban gyakorlati oldala felől közelít a csomagoláshoz: Tetrixén játszva rendet rakhatunk a művész szekrényében – tárgyai szépen egymás után jelennek meg, s a játékos ügyességén múlik, hogy elférnek-e a szekrényben (akár „bőröndben”), avagy nem. Bemutatásra kerül még a mai nő „kelengyéje”, a mai élethez elengedhetetlen kellékekkel, a „túlélő-csomag” minták pedig egyszerre állítják és kérdőjelezik meg, hogy kinek, mikor, mire is lehet szüksége…