„Számomra ez nem a piros szoknya, amiben a színész mozgott, hanem az a nyomasztó,bántó, felszabadító, felemelő, boldog hullámokat gerjesztő érzés, amit a darab maga után hagy.” – így fogalmazza meg Pálhegyi Flóra az érzéseket, amiket a nézőben egy mozgásszínházi darab gerjeszt. A PANEL Contemporary-ban megrendezett első önálló kiállításán bemutatott plakátok, fotók, szobrok mind problémákat
feszegetnek: a tér és a mozgás összekapcsolódását, a vonal létrejöttét.
A kiállítás terei is aktívak, a galériában egy megsokszorozódott tér a térben élmény jön létre. A sík felületek nem maradnak a háttérben, a mozdulatok részévé válnak és alakítják azokat, így a hangsúly már nem a piros szoknyán van. A vonalakkal határolt ló szobor, a kiállítás egyik leghatásosabb darabja, tökéletesen mutatja a művész koncepcióját. A szobor összekapcsolódó vonalak, geometriai formák együttese, önmagában viszont láthatatlan, csak a fehér háttér előtt kel életre. Tér nélkül a szobor csak váz, a két tényező együttes jelenlétével válik teljes értékű műalkotássá.