Ha az „egy kép elkészült”, vagy „egy ház felépült” kifejezéseket
használjuk, akkor egésszé válásukat, a funkciójuk kiteljesedését,
használhatóságuk bekövetkezését várjuk. A „beszélö” – többek között a festés különbözö módjaira iróniával utaló – nevet viselö Patrick Schmierer “Kép – épülőben” címmel kiállított munkái
azonban egy gondolati-alkotói folyamatot reprezentálnak, ahol festményei és objektjei – annak ellenére, hogy első pillantásra félkész műveknek
tűnnek – a relatív befejezettség állapotát mutatják.
A
felhasznált anyagok fizikai jellemzöiböl következö folyamatok mellett a
kiállitás cimével egyúttal Malevics „Ház készülőben” cimü, 1914-ben
készült festményére is történik utalás,
egy absztrakt, a szuprematizmus időszakában készült munkára is, amely
viszont a konstruktivizmus gondolatiságát és jegyeit is ugyanúgy
magában hordozza.
Az
így kialakuló ellentmodásból fakadó irónia alapvető jellemzője
Schmierer puritán megjelenésű, de rendkívül gazdag referenciális
hátterrel
rendelkező munkáinak: Malevics „planitá”-i és architektonjai – kvázi építészeti modelljei – mellett az
`50-es évekbeli gesztus-festészet festékcsurgatásos, fröcsköléses
technikával készült munkáik, Joseph Albers müvei, a `70-es évek
kapitalista és antikapitalista forradalmi utopiáit kritikával kezelő
“neogeo”
irányzat elképzelései – egyaránt felidéződnek általa, de iróniáját
munkáinak kis méretével is hangsúlyozza. A spontaneitás és az
akkurátus megvalósítás kettősségéből kialakuló művek térbeli
viszonyokra is
reflektálnak, s nemcsak a “galeria-tér” neutralitására, hanem 15 cm-esre sztenderdizált dimenzióikkal
és raszteres installálásukkal akár a kórházak, laboratóriumok tereit határoló csempével borított felületekre is.
Schmierer
munkái – minimalizmusuk ellenére Is – rendkívül
sokrétű kulturális asszociáció lehetőségét kinálják, s egyúttal meg is
nevettetnek, ha felfedezzük csendes dinamizmusukat, azt hogy olyan
folyamatot indukálnak, amelynek során észrevehetövé válik, ahogy minden
festmény lehet egyszerre objekt is, s minden tárgy ugyanakkor akár
absztrakt festett kép is.
A filozófiai, szobrászati és festészeti tanulmányokat egyaránt végzett osztrák képzőművész először állít ki Budapesten.
