Mivel a projektben szervesen jelenik meg a kulturális antropológia, az etnográfia, a szociológia és a közgazdaságtan, fontos tanulságok vonhatóak le. Valamilyen formában, a vásárcsarnok Budapest majdnem mind a 23 kerületében megtalálható. Mint az iskola, a könyvtár vagy a kórház, ez is hasonlóan mindenütt jelenlévő társadalmi tér. Budapesten a projekt több különböző korban született és építészeti sajátosságokat mutató vásárcsarnok feldolgozásával indult: a XIX. században épült Hunyadi Piac és a Petz Samu által tervezett Fővám téri Vásárcsarnok; a háború utáni szocialista időkből fennmaradt Fehérvári Piac; valamint a jelenkori, nemrég megnyílt Lehel Piac. A résztvevő városokban a magyarországival párhuzamosan fognak hozzá a munkához a projekt témáin, a kiállítás helyszínein. A Piac Projekt az Ernst Múzeum azon kiállítási sorozatába illeszkedik, melyben Új típusú köztereket mutat be, Budapest kulturális életének színtereit. (A sorozat eddig megvalósult kiállításai: Budapesti Mozik, Budapest Nagykávéház, Ernst Lajos és az Ernst Múzeum, Művészek és Műtermek.)
Piac projekt
A nemzetközi együttműködés eredményeként összehasonlíthatóvá és értelmezhetővé válnak a vásárcsarnokok és piacok nemzeti sajátosságai és általános európai elemei. Vizsgálhatóvá válnak különböző történelmi és társadalmi fejlődés következményei nemcsak Nyugat és Kelet-Európa viszonylatában, hanem Közép-Európa országai között is. A projekt értelmezésében a vásárcsarnok nemcsak építészeti létesítmény, de társadalmi tér is, ezért a bemutatott építészeti elemek mellett, fotók, videók, természetes hangok és zenék, digitális médiumok, valamint szövegek lesznek láthatóak, amelyek segítségével a projekt a vásárcsarnokot audiovizuális, multimédiális térként mutatja be.
