Please, mind the gap!

Állapotok közti átmeneteket általában temporális élményként kezelünk, előfordul, hogy csupán utólagos felismerésként tudatosul bennünk egy-egy komolyabb változás. A folytonosságban feltűnő szakadékok azonban egyre észrevehetőbbé válnak, a köztes állapotok időben elnyúlnak, olyannyira, hogy Fukuyama gondolatmenetét használva, egyfajta végállapotként tekinthetünk rájuk. Húsbavágó tapasztalatként éljük át a globális válságok sorozatát, mint a klímakrízis vagy a pandémia, a technika és a digitális platformok robbanásszerű fejlődése szünet nélküli alkalmazkodást vár el tőlünk. Úgy tűnhet, benne ragadtunk köztes állapotok sorozatában, melyben egyén szintjén tehetetlennek érezzük magunkat. A bizonytalan jövő frusztrációt szül, azonban az ebből fakadó ideges visszanyúlás a múlt eszközei felé már nem hoznak megnyugvást. Ami eddig csupán a komfortzónából való kimozdulás, a változás néha nehéz, de elengedhetetlen szituációja volt, mára már alapállapot.

Az Alterum részeként megvalósuló kiállítás a négy ország egy-egy művészeti alkotásán keresztül, eltérő aspektusból közelíti meg az átmeneti helyzetben való létezést.

Nina Galić műtárgyai funkciótlan eszközök, melyek gondolati szinten a test átformálására hivatottak. Olyan preparált tárgyak, amik emlékeztetnek egy ismert időszak orvosi eszközeire, de céljuk nem meghatározható, funkciójuk még nincs.

Jakub Choma installációja reflektál a valós, anyagi és a digitális világ közti folyamatos átjárásra. Munkájában egyszerre jelenik meg az emberi látás- és gondolkodásmód alkalmazkodása a virtuális platformok vizualitásához, és számolódik fel a az emberi test fizikai létezésének fontossága.

Kállai M. Kata a homok anyagi tulajdonságán keresztül mutatja be a változás folyamatát, fosszilis erőművet mintázó installációja a kiállítás időtartama alatt az erózió hatására organikus formává alakul vissza. A klímaváltozást gyorsító emberi tevékenységen túl a természet önvédelmi mechanizmusát hangsúlyozza, szemléltetve az ember törékenységét és múlandóságát.

Dominik Styk, Marie Vařeková, Michaela Švédová: Crying Orchestra performansz színházát megidéző hanginstalláció a sírást, mint egyedi emberi cselekvést kínálja fel egy új típusú rituálé megteremtésének eszközeként. A sírás, mint a harag, fájdalom vagy akár öröm felszínre törése során kialakuló reakció, átsegítheti az egyént a feszült állapotból a megkönnyebbülés és nyugalom érzéséhez.

A kiállítás június 7 és 14. között látogatható.

Nyitva tartás:
Hétfő-Péntek: 17:00 – 20:00
Szombat, vasárnap: 14:00 – 18:00

Nyitva tartási időn kívül bejelentkezéssel látogatható, egyeztetés a [email protected] címen.

A kiállítás csak védettségi igazolvánnyal látogatható, továbbá a galériában kötelező a szájat és az orrot eltakaró maszk viselése.