„Célom az volt, hogy a különböző szereplőkről szóló különálló sorozatokat – melyek dinamikus jeleneteket, melankolikus portrékat, ellesett intim pillanatokat ábrázolnak – olyan koherens, ám fiktív történetté formáljam, amelynek város-, és tájképek adnak „hátteret”. A jeleneteket nem feltétlenül egy konkrét városi – jelen esetben budapesti – környezetbe szerettem volna helyezni, hiszen a szereplők ábrázolása sem a megszokott „leíró” mód, sokkal inkább a közös élményekre alapuló szubjektív megközelítésen érvényesül. Így a környezet jelentősége abban áll, vagy abban kellene állnia, hogy lehetséges magyarázatokat ad érzelmekre, nyugalomra, zaklatottságra, elvágyódásra, vagy éppen megállapodottságra.” Turay Balázs