Mindenekelőtt sokkal több benne a politika – olykor pozitív, de sokszor fenyegető vagy pusztító formában. A Jugoszlávia felbomlását követő háborúk a középkori műemlékeket is hadszíntérré tették. Más országokban a politikai csatákat vívják meg a középkori emlékek körül; vagy újonnan felépítik a nemzeti emlékhellyé tett középkori műemlékeket, a hajdan lerombolt óriástemplomokat.
De van más is: állami és egyházi évfordulók, millenáris ünnepségek, új nemzeti szentté avatások, az archaikus tradíciók újraélesztése a hozzájuk kapcsolódó ideológiák, pogány kultuszhelyek, panoptikumok, turisztikai és gasztronómiai kiárusítások, filmek, rockoperák és fesztiválok révén. Hatalmas, burjánzó massza, melynek szinte ragályos terjeszkedését érdeklődve, meglepődve és olykor aggodalommal szemléljük.
A kiállítás bemutatja az új műközépkor szövevényes politikai szerepét, hol szórakoztató, hol fenyegető megnyilvánulásait is. A kiállítás gazdag fotó és dokumentum anyaga, az „új középkor” lovagi tornáinak fegyverei, felszerelése, középkori tárgyak másolatai, újraálmodott korabeli öltözékek, ezt a jelenséget jól illusztráló filmek színes kavalkádja várja a látogatót a Centrális Galériában.
Ragályos középkor a rendszerváltás utáni Közép-Kelet-Európában
A kiállítás alkalmából pénteken 18 órakor beszédet mond Klaniczay Gábor a CEU és a Collegium Budapest professzora.A rendszerváltás utáni kulturális változások egyik érdekes jelensége, hogy nálunk is megjelent, amit Umberto Eco a hetvenes évektől kezdve „új középkorként” emlegetett. A Magyarországon és Közép-Kelet-Európában újra feltámasztott középkor sajátos jegyeket mutat, amelyek megkülönböztetik a történelmi fesztiválok, látványosságok nyugati formáitól.
