Határnyitás és határtalanság Budapesten
A Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatói is bemutatkoznak a Helsinki Kulturális Intézetben már augusztusban bemutatott, a páneurópai piknik és a határnyitás 20. évfordulójához kapcsolódó képzőművészeti kiállításon. Ezen kiállítás október elsején Budapesten, a Laborban nyílik meg.
Mit jelent a határnyitás, a rendszerváltás, a határtalanság, s általában a szabadság a mai fiatal művészek számára? A Helsinki Magyar Kulturális Intézet felkérésére, a Magyar és a helsinki Képzőművészeti Egyetem hallgatói készítettek új műveket, kerestek válaszokat e kérdésre.
A Magyar Képzőművészeti Egyetem két fiatal, a rendszerváltásról még halvány emlékekkel sem rendelkező, intermédia szakos hallgatója, Lehoczky Fanni és Tangl Edit közös művükben ismerőseik, rokonaik a történelmi eseményhez kapcsolódó visszaemlékezéseit dolgozták fel. Radics Márk politikai témájú objektjeit (utcakő, műanyag vörös csillag formájú lámpa) mutatja be. A meghívott, Kölnben élő művész, Szolnoki József a rendszer(ek) közötti átmenetet a magyar címer átalakulásának tükrében vizsgálja. Munkája, egy iskolai környezetbe helyezett hanginstalláció, miként a többi alkotás is, minden bizonnyal felkeltik a finn főváros központjában található galéria közönségének érdeklődését.
A Laborban látható, Rajaton / Borderless / Határtalan című kiállításon a helsinki Képzőművészeti Egyetem részéről Teemu Kivikangas személyes hangvételű dokumentumfilmje, Sirkku Ketolának pedig a személyes szabadság kérdését feszegető kollázsa látható. Az egyetem külföldi diákjai közül az olasz Filippo Zambon a mozgáskorlátozottak szabadságértelmezéséről készített megrendítő fotósorozatot, míg az iráni Bita Razavi a férfiak és nők szabadságának, egyenjogúságának határait feszegeti grafikai művében.
A közös kiállítás, melynek nem titkolt célja a két művészetoktatási intézmény és diákjai együttműködésének erősítése, október 2-től 9-ig látható a Laborban.
