A függetlenségi háború gazdasági alapjainak megteremtéséhez felhasználta saját birtokainak jövedelmét. A hatalmas kiterjedésű Rákóczi-birtokokon és a császár oldalán álló nemesektől elkobzott területeken már 1703-ban megszervezte az egységes igazgatást, és kialakította a tisztségviselők elszámoltatásának rendszerét. Megszervezte a hadiipart, a lőporgyártáshoz szükséges salétromfőzést, de a só- és ércbányákból befolyó jövedelmet is a háború szükségleteinek fedezésére fordította. Reguláris hadait megpróbálta egységes ruházattal ellátni, ezért támogatta a városi iparosokat. Birtokain ebből a célból posztómanufaktúrát alapított és hímzőmestereket telepített le.
Arab lovakat vásárolt, mivel tudatosan törekedett a lónemesítésre. Európa-szerte ismertté tette a tokaji hegyvidék borát is, amelynek közismert elnevezése, a „királyok bora, borok királya” is ebből az időből származik, a hagyományok szerint XIV. Lajos francia király udvarából.
A fejedelem sokirányú, gazdaságot élénkítő tevékenységével már a függetlenségi háború első éveiben megteremtette a kuruc állam alapjait és egy romokban heverő ország újjáépítését kezdte meg.
Az időközben megváltozott külpolitikai helyzet a császárnak kedvezett, de az ország népességét sújtó pestisjárvány is hozzájárult a szabadságharc bukásához. A hadviselő felek 1711-ben Szatmárnál letették a fegyvert. Az ekkorra összehívott utolsó kuruc országgyűlés elfogadta a békefeltételeket, amely helyreállította a török kiűzése után megvont rendi jogokat is. A fejedelem küzdelme, mellyel hazája „teljes boldogságát” szándékozott megteremteni, nem volt azonban haszontalan: a békekötést követő csendesebb évtizedekben Magyarország a Habsburg-birodalom keretében újra megindulhatott a fejlettebb Nyugat-Európához való felzárkózás útján.
Rákóczi emlékkiállítás
„Az vitéz kurucnak...” - Rákóczi-emlékkiállításII. Rákóczi Ferenc (1676-1735) fejedelem Magyarország egyik legnagyobb birtokos főnemeseként állt a Habsburg császár ellen folytatott szabadságharc élére. Az 1703-tól 1711-ig tartó függetlenségi háború egy olyan ország területén zajlott, melynek népességét a Szent Liga török ellen vívott visszafoglaló küzdelmeinek hosszú évtizedei kimerítették. A kíméletlen harcok és a magyar nemesség rendi jogainak a császár által történt megnyirbálása általános elkeseredést váltottak ki. Ez a közhangulat vezetett ahhoz a felkeléshez, mely Rákóczit választotta vezetőjéül, és felruházta a szövetkezett rendek vezérlő fejedelmének címével. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum időszaki kiállítása nemcsak a szabadságharcot mutatja be, hanem azt a szervezett gazdaságirányítást is, amellyel a fejedelem egy központosított és hadviselésre alkalmas, korszerű államot próbált létrehozni.