A Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület (FKSE) raktárában található
művek egy elmúlt korszak intézményrendszerének a szellemében kerültek
oda. Az állami művészképzés és támogatás célja az alkotómunka minél
hatékonyabb ellenőrzése volt, amelyet az intézményi hálózat biztosított.
Kezdve a főiskolai felvételitől a diplomán át, a szinte automatikus szakszervezeti
és alap (= bejegyzett művész) tagság után a már kevesebbeknek következő
stúdió-tagságig, majd a még kevesebbeknek jutó szövetségi tagságig
mindvégig számon tartott képzőművész – kulturális értékképző – volt. Ez a
kiválasztódási folyamat vezetett a három T támogatott kategóriája felé.
Ma vajon ez hogy néz ki? A jelenlegi rendszer a képzőművészek támogatását
vásárlás helyett ösztöndíjak formájában kívánja megoldani. Akkoriban a
csoportos kiállításokon államilag vásároltak, azaz, többek között az említett
művészeti szervezetek kötelezően, állami keretből vettek munkákat. Az így
megszerzett műalkotások csak kis része került gyűjteménybe, és ott sem biztos,
hogy kiállították azokat, a művek többsége különböző raktárakban végezte és
onnan lettek esetleg kiosztva intézményekhez, irodákba. Mivel az FKS (Fiatal Képzőművészek Stúdiója) is a rendszer része volt, költségvetésében fix helyet kapott a kötelező műtárgyvásárlás és az így megszerzett műveket maga raktározta. A minőségi szempontok mellett idővel más szempontok is helyet kaptak, a vásárlások hallgatólagosan szociális jelleget öltöttek, művészek sokszor gyengébb munkáikat adták oda, tudván, hogy az kvázi raktárba kerül.
Egy „valódi” gyűjtemény általában valami koncepcióra épül, a gyűjtőt egy
szenvedély, egy meghatározott érdeklődés vezérli, és inkább minőségben,
mint mennyiségben gondolkodik. Mitől lesz egy raktárból gyűjtemény? A raktárba
mechanikusan kerülnek a darabok, ezért minden, a raktári anyagot kézbevevő
szemlélő válogatása érvényes, hiszen adott személyes és történelmi helyzetéből
következően a heterogén anyagban nem várt összefüggéseket fedezhet fel,
amely ezektől a gesztusoktól válhat újra és újra releváns és élő közeggé.
Raktár vs Gyűjtemény – FKS vs FKSE – Szezonnyitó mélyfúrás egy intézmény tudatalattijába
2004. szeptember 7., 19 óra: beszélgetés a KMKK moderálásával, résztvevő vendégek: Junghaus Timea, Beöthy Balázs• A külvilág átalakulásának hatására az egykori FKS is átalakult, nevében és székhelyében ugyan alig változott, de minden egyéb vonatkozásban igen. Hogyan lehet egy, a sztálinista kontroll logikájában fogant fiatal művész szakszervezetet megszüntetve megőrizni és átvinni egy más történelmi korba? Az érdekképviseleten túl lehet-e más célja is egy ilyen intézménynek? Mik a művészek érdekei? • Az FKSE raktárának a megbolygatása valójában az intézmény tudatallattijában való kutatás, és az intézmény mai funkcióinak a megtalálására irányul. • A KMKK akciója a művekkel való találkozás, ismerkedés első megnyilvánulásait rögzítette, az akkor és most találkozását; ezzel megnyitva a sort a további válogatások előtt.