A tárlat legértékesebb és egyik legfigyelemreméltóbb tárgya az Olmützi Augustinus Moravus Paterája. Augustinus Morava (Augustin Käsenbrot) II. Ulászló király kancellárja, majd később első titkáraként 1508-ban a Sodalitas Litteraria Danubiana tiszteletére készítette a Patera boros csészét. Később Budát elhagyva Olmützbe költözött, ahol folytatva munkáját kapcsolatba lépett az ottani püspökkel, Thurzó Szaniszlóval, illetve számos tudóssal folytatott levelezést. Az általa készített antik áldozókelyhet utánzó boros pohár az egyetlen fennmaradt tárgya a tudóstársaságnak. A kis talpon álló, lapos ivócsésze belsejét huszonkét, a római császárok portréival díszített, belehegesztett pénzérme díszíti, melynek nagy része saját értékes gyűjteményéből származik. A XVI. századi „pogánypénzes” remekművekből napjainkra alig maradt fent néhány, melyek közül Augustinus Moravus paterája a legkorábbi és az egyik legszebb. Augustin Käsenbrot művészi zsenialitását bizonyítja, hogy az antik minták, a görög és latin mitológia ábrázolási hagyományainak követésével az auktorok szöveghelyei között láthatatlan hálót alkotó tárgyat készített. Ez a rafinált műveltségi játék átörökíti azt a reneszánsz életérzést, életcélt, amely a művészetben egyedülálló: hogy a mű vajon titkosírás, vagy jelkép, esetleg valamilyen egyéb titkot rejtene, valószínűleg soha nem fogjuk megtudni.
A kiállítás e központi tárgya a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. jóvoltából tekinthető meg a múzeumban. Az egykori reneszánsz mesterek örökségét a modern korban tovább vivő cég idén ünnepli 60. évfordulóját, s mára nemzetközileg vezető cég lett, hiszen elnyerte a Közép-Európa legjobb kőművészeti mesterének díjat, a Kő-Oscar-t. A társaság célja a hagyomány értékeinek megőrzése és a süttői kultúra világhírűvé tétele.
