a XX. századi magyar építészet kimagasló alakja, a modern építészet eredeti és invenciózus alkotója. Első nagyszabású munkája éppen a pasaréti ferences templom (és a vele együttest képező Pasaréti téri buszvégállomás) volt, amely az és által tervezett, és egy évvel korábban, 1933-ban felszentelt Budapest Városmajori templom után a második modernista felfogásban épült templom Magyarországon. Számos budai családi háza és villája, jelentős középületei (pl. a budapesti Dob utcai egykori Postaigazgatóság, 1941, a Budapesti Műszaki Egyetem R épülete, 1953) nagy hatást gyakoroltak a huszadik század második felének magyar építészetére.
A kiállításon szereplő mintegy hatvan tervlap bőséges válogatást ad az építész megvalósult (a pasaréti mellett az azonos titulusú budapesti Bosnyák téri templom) és fel nem épült (Győr, Hatvan, Székesfehérvár, Veszprém stb.) templomterveiből. Rimanóczy Gyula tervhagyatékát fia, Rimanóczy Jenő adományozta a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Magyar Építészeti Múzeumának.