A Rippl-Rónai József emlékezete című kiállítással egy hosszú ciklust, a Szekszárdi Triennálék sorát fejezi be a Magyar Festők Társasága. Nem önként, és nem azért, mert kifáradt, érdektelenné vált volna ez az országos vállalkozás.
Az eredeti, 2011-re tervezett és ebben az évben aktuális triennálénk témája volt az emlékezés első modern festőnkre. Ez a kiállítás, mint már sokan tudják, meghiúsult. Pedig nagy örömmel készültünk, hogy az újjávarázsolt Művészetek Házát egyesületünk tárlatával avathassuk fel. Ráadásul az ünnepséget tetézte volna a jubileum: a VI. Szekszárdi Festészeti Triennálé a Magyar Festők Társasága századik kiállítása! Így aztán az építő cég csődje, a felújítás befejezetlensége miatt a szép tervek füstbe mentek, s miután a triennálé nem volt megtartható a harmadik évben (se hely, se idő), így a sorozatnak le kell zárulnia. A témát azonban magunkkal hoztuk 2012-re és Baky Péter jóvoltából hűek tudtunk maradni Szekszárd városához is. De több triennálé már nem lesz.
1996-ban volt az I. Szekszárdi Festészeti Triennálé. A felkérést, a meghívást és a triennálé formát Baky Péternek, a Művészetek Háza vezetőjének köszönhettük. A teljesen ismeretlen, újonc egyesületnek óriási segítség volt, hogy második évében országos kiállítással indíthatott. 1956 kerek évfordulója lévén, témául a forradalmat választottuk, egyúttal elhatároztuk, hogy minden alkalommal egy nevezetes jubileumhoz kötjük a tárlatot. Megnyitotta Ungvári Rudolf. Teljesen akaratlanul 56 volt a kiállítók száma. A katalógus előszavát Karátson Gábor és Fitz Péter írta.
A II. Szekszárdi Festészeti Triennálé 1999-ben Betű a képen címmel Paul Klee jegyében zajlott le, születése 120. évfordulója alkalmából. Ekkor vált bizonyossággá, hogy a triennálé élő, országos rendezvényünk. A gazdagon illusztrált kétnyelvű katalógus szerzője Kassák Lajos, Horgas Béla, Karátson Gábor, Sinkó István, Szegő György és Kopócsy Anna volt. 74 művész alkotásai tisztelegtek a kiváló modern művész életműve előtt. Kopócsy Anna művészettörténész nyitotta meg a kiállítást.
2002-ben, a III. Szekszárdi Festészeti Triennálé évében Gulácsy Lajosnak, nagyszerű és különös festőnknek volt kettős évfordulója; műveikkel a kiállító művészek őreá emlékeztek. 67-en vettek részt a kiállításon. Marosvölgyi Gábor eredeti szemléletű, elmélyült Gulácsy-tanulmánya segítette az emlékezést és gazdagította a kétnyelvű katalógus anyagát. A megemlékező tárlatot Gulácsy kiváló gyűjtője, Vörösváry Ákos nyitotta meg.
A IV. Szekszárdi Festészeti Triennálé éve 2005; kegyes éveltolás volt abban, hogy Farkas István (1887–1944) emlékezete lett a kiállítás címe és témája. A katalógus 79 kiállító 1-1 repróját tartalmazza; 96 művet fogadott el a zsűri. Ez a kiállítás volt a legtöbb művészt és művet szerepeltető triennálénk, nem kis rendezési nehézséget okozva. A bevezető tanulmányt a tragikus sorsú jeles festőnk kutatója, S. Nagy Katalin írta, s ugyanő nyitotta meg a tárlatot.
A 2008-as Babits Mihály-év szekszárdi ünnepségeihez kapcsolódtunk, amikor az V. Szekszárdi Festészeti Triennálé megrendezésével egyesületünk, illetve a kiállítás 64 résztvevője is nagy költőnkre emlékezett. A zuhanásszerűen csökkenő támogatásról a szegényesebb, jóval vékonyabb katalógus tanúskodik: oldalanként két repró; tanulmányra, fordításra már nem tellett. A 79 művet bemutató tárlatot Szabó Noémi művészettörténész nyitotta meg.
Mostani kiállításunkkal egy 15 éves, hol izgalmas, érdekes, máskor nehéz és munkás, de szakmailag mindenképpen tartalmas időszakot zár le a Magyar Festők Társasága, melyben kiállításról-kiállításra követhettük kollégáink és barátaink művészetének alakulását. Ez idő alatt a többi tárlatával száz fölé nőtt az egyesület kiállításainak száma, s több mint hatvan a kiadványoké. A megnyitók – hála vendéglátóinknak és minden résztvevőnek – mint örömteli ünnepségek, közvetlen baráti és szakmai találkozások maradnak meg emlékezetünkben.
Jó munkát és felkészülést további kiállításokra!
Elköszönünk Szekszárdtól. Új idők jönnek.
2012. augusztusában