Ezekről írja a német költő és filozófus Martin Aichlfeger a következőket:
Az emberi lét élethosszig tartó kálváriája gyakran a tartalom elvesztésével kezdődik, ezentúl, mint gesztenyeszerűen illatózó arcok, pimasz kéjencek és szomorú fecsegők népesítik be a földkerekséget. Megrögzötten konzervatív New York-i karrierista nők csípős nyelvvel lépnek fel, bolyhos sörényben és szakálluknál fogva rázzák a kopaszokat. Évente magyarok tízezrei utazzák körül a Balatont, és idegen partokat termékenyítenek meg, mint Lochmann és Zaworka, akik ezt teljesen más területen hasonlóan teszik (utánozzák), mivel a művészet képes egy egészen más, képzelt világban (fogalom) előrenyomulni.
Sperma bébik: gyerekkori vágy (kívánság) vagy lázálom?