A mellettük eltöltött évek hosszú beszélgetései és a konkrét
tapasztalatok révén a művészethez nem kívülről közelít, benne él.
Tizennyolc évesen már autonóm műveket készít, kimaradnak a pályakezdés
bizonytalan próbálkozásai. Ha első művei még a felnőtt társak hatását
mutatják is, szinte rögtön vált és megtalálja saját útját. Ösztönösen
rajzolja első, szerkezetes tájait, melyek hamarosan önálló
formarendszerekké alakulnak, majd még tovább, gesztusokká, jelekké
redukálódnak. Akkor még maga sem tudja, de művészete belesimul abba a
lírai absztrakt vonulatba, amely többek között Hortobágyi, Veszelszky
nevével jellemezhető. Innen már csak egy lépés az absztrakt
expresszionizmus, melynek legjobbjait élőben látja, hatását érzi,
amikor 1968-69-ben, a legszebb években, New Yorkban él. Hazatérve
megfesti életműve első felét, amely 1978-ban zárul. Majd harminc évnyi
hallgatás után, néhány éve újra fest, és kiállít. Miskolcon és
Bombayban él. A 2008 szeptemberi kiállítás után – melyen festményei
szerepeltek –, most rajzait és akvarelljeit mutatja be.