Sipos Barbara a 90-es évek első felében párhuzamosan végezte tanulmányait a Magyar Iparművészeti Főiskola üveg-kerámia szakán és a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán. Hamar ismertek lettek a női mikrovilágot szimbolizáló plasztikái; előbb bronzból öntött, a későbbiekben pedig alabástromból faragott mosogatói. Gyakran kész tárgyakból, apró nippekből konstruált jeleneteket, tárgyassamblage-okat illeszt be nagy részletességgel megfaragott kő mosogatóiba. A banális konyhai eszköz így válik összetett jelentéstartalmú szimbólummá: egyrészt tiszta forrássá nemesül, másfelől minden mocskot eltüntető csatornaként mutatkozik meg. A 2000-es évek elejétől Sipos Barbara egyre több festményt is készít. A középpontban mindig az emberi figura áll – saját vagy szűk környezetének alakjai. Könnyed, laza és nagyvonalú komponálás és ecsetkezelés jellemzi műveit.
A Kogart Galériában kiállított új festménysorozat beszédes-humoros címe is sejteti, hogy a képeken megjelenő nőalakok az egyre jobban elidegenedő kortárs társadalom kritikájaként születtek. Sipos Barbara hősnővé emeli a Barbie babák sztereotípiáját, az aránytalan szépségideálból fakadó hamisságot, és megjátszott erotikát sugárzó plasztik Sindy-babát. Mindezzel szemben állnak egy fiatal modellről készített művei, melyeken az élő, lélegző alakban is a Barbie babákra jellemző hűvös távolságtartás jelenik meg.
Sipos Barbara az elmúlt években számtalan hazai és külföldi kiállításon mutatta be műveit.
