Kőszeghy Flóra festményei az absztrakció új útjait keresik. A konkrét és az elvont határán lévő, a felismerhetőséggel játszó kompozíciók a néző bevonódásával érik el hatásukat. Kőszeghy szándéka az építészet és a képzőművészetek határainak felülírása. A kép térbelisége és a lépték egyaránt fontos ebben. A kiállításon látható festmények a Telekom székház tervezésekor születő gondolatok összegzése, valamint a térbeli és síkbeli kísérletek folytatása is. A geometrikus rend keretezi és kiemeli az organikusan megjelenő elemeket.
Ennek térbeli megjelenése az OD című nagyméretű térbeli installáció. A Spatial cuts vol.2. egy sorozat második felvonása. Az első egy nagyméretű csavar volt, ami áthatotta a kiállítóteret. Ez a forma még konkrét volt, de a felület megfestésével a művésznő már akkor eljátszott a tárgy életre keltésével, a felületek festményszerű használatával. A sorozat második részében az előzőhöz hasonlóan, egy az építészetből eredeztethető gondolat nyomán, a falakkal történő térbeli vágást illusztrálja Kőszeghy. A fal elvágja a felnagyított emberi testet, ezzel a fotóhoz hasonlóan emeli ki, és teszi absztrakttá a valóság egy szeletét. A forma alig felismerhető, de a gesztusok láthatóak. Ezen túlmenően azonban a festményekkel borított szobor a képek terét forgatja át és helyezi a kiállítótérrel kapcsolatban plasztikussá. A mozgás közben feltáruló látványok, valamint a léptékből adódó érzetek egyaránt fontos eszközei annak, ahogyan Kőszeghy a festészetét kiterjeszti a térbe.
