2011. november 5-én, szombaton 16 órától a galéria munkatársai tárlatvezetést tartanak.
A most nyíló kiállítás a Spirál címet kapta, mely a legújabb képek vissza-visszatérő motívuma. Ez a természetben is előforduló forma – gondolhatunk itt a tornádóra, a csigavonalra vagy akár a DNS láncra – a képeken tér- és kompozícióteremtő elemként van jelen, mely értelmezi és alakítja a mozgást. A korábbi egyenes, vagy hullámot leíró gesztusok után, egy bonyolultabb folyamatot feltételez, egy olyan vertikális mozgást, mely önmagába tér vissza, mégis egy másik, alacsonyabb vagy magasabb szintre jutva.
A kiállításon lépésről-lépésre haladva magának a művészi alkotás metafizikai folyamatának lehetünk tanúi. Annak, ahogy a művész fejében felsőbb világok érintésével megszületik az idea, az alkotás ideája, mely átlépve az érzékeny határokat, formát ölt a külvilágban. Transzcendens és immanens folyamatok között járunk, ahol az absztrakt formák mögött Nádler szüntelenül az egyetemeshez való kötődését, valamint annak a leképezett, önmaga által hordozott, folyamatosan alakuló, belső képét vizsgálja és értelmezi.
Olyan ez, mint egy zenemű egymásból kibomló tételsora, az egyes munkákat más-más hevület és világ jellemzi, mégis az alapmotívum és annak variációja összeköti őket egy gondolatsorrá. Nem véletlen a zenei párhuzam, hiszen Nádlerről köztudott, hogy a 90-es évek óta zenére folytatott meditáció munkáinak az alapja. A tibeti dobzene és a kortárs zenei élmények, mostanában főleg Kurtág György, segítik elő a spirituális közeg létrejöttét, mely a munkákban csapódik le és járja át a nézőt.