„Ha madarat szeretsz, égbolt legyél, ne kalitka” (Szabó T. Anna)
A magyar nyelv nem tesz különbséget a szabadság hétköznapi és magasztosabb értelmezései között. Bielik István képanyagában tetten érhető a béklyóktól, kötöttségektől, hétköznapi monotóniától és a megszokott életkeretektől mentes életérzés sokféle rétege: a munkaidőn túli „egyszerű” szabadságok, weekendek, üdülések, utazások, bulik atmoszférája ugyanúgy fölismerhető, ahogyan a magunkra figyelés, az érdek nélküli létezés, a kényszerektől mentes tevékenységek és a határok nélküli fantázia filozófiai és egzisztenciális tágassága.
Szabadságok sokfélesége és sokarcúsága fedezhető fel a fekete-fehér fotográfiákon.
Bielik István ezúttal új alkotói arcát mutatja meg – élve önnön szabadságával. Nem riporter, nem tudósító, nem megrendelésre dolgozott, nem szigorú koncepció szerint, projektekben gondolkodó fotográfusként tűnik föl. Megfelelési kényszer nélkül, szabadon fényképezte a szabadságot.
Képeiből elégia és valamiféle örökkévalóság árad. Örök nyarak, naplementék, éltető emlékek.
Kurátor: Szarka Klára
Megnyitó: 2019. június 3., hétfőn, 18.30 óra
A kiállítást megnyitja: Filákovity Radojka újságíró, PR-menedzser
megtekinthető: 2019. június 4. – 2019. július 22.
