A szabad vászon olyan vakkeretre nem feszített, drapériaként függönyszerűen lebegő vagy a falhoz rögzített, hatalmas – sokszor 3 x 5 méteres – textília, amelyre a földre, műterempadlóra terítve fest a művész. Ezt a módszert először az absztrakt expresszionista Jackson Pollock alkalmazta, itthon 1986-ban a Műcsarnokban jelentek meg elsőként a Polgár Csaba szervezte Laufer című kiállításon az ezzel a technikával készült színes, nagyméretű vásznak. E maximűfaj születését részben a képzőművészet, részben az iparművészet, illetve annak technikája ösztönözte. Maga a laufer egy textilipari szakszó, annak a hengereket tisztító széles vászoncsíknak a neve, amelynek az a feladata, hogy felszedje a hengerről a felesleges festéket. E művészeti fogalommá avanzsált összefoglaló címszó alatt azóta itthon számtalan kiállítás jött létre, többek között 2001-ben a MűvészetMalomban is bemutatta mintegy kéttucat művész szabad vászonra készült műveit. A 2001-es nagysikerű kiállítás után az idén ismét a MűvészetMalom félkész szárnyának izgalmas tereiben állítják ki ezzel a technikával készült műveiket a Magyar Vízfestők Társaságához tartozó művészek: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , .
