Szalkai Károly minden festménye hasonlóságot mutat technikai, fakturális megoldásait, rusztikus felületeit és geometrizáló letisztult képelemeit tekintve. De még sincs két azonos kompozíció, felület, illetve kép. A tudatos képszerkesztés mellett fontos szerepet kap a véletlen is. A képek érdes faktúrájának szertelen, organikus burjánzásából mértani formák (többnyire négyzetek) kontúrjai fejlenek föl. A képfelszínen megjelenő repedések: utak, amelyek a megismerés ösvényeiként kanyarognak.
Szalkai Károlyt elbűvöli az anyagok (fa, fém, forgács, fűrészpor, homok, festék) kölcsönhatása, eltérései és hasonlóságai, valamint a véletlen és a tudatos harmóniákból, illetve ellentmondásokból keletkező emlék-szegmensek összessége.
(Szeifert Judit művészettörténész)