Menyitó: 2014. február 5-én, 18 órakor.
Bevezetőt mond: Radnóti Sándor
Mint a Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesület (OSAS) eddigi kiállításainak többsége, a SZÓ és KÉP című tárlat is a művészeti diszciplínák közötti átjárás lehetőségeit vizsgálja, de ezúttal nem a 2010-ben már körüljárt vizuális költészettel, a verbális és vizuális tartalmi elemek összeolvadásával, szinesztetikus hatáskeresésének gazdag lehetőségtárával foglalkozik, – bár erre most is hoz néhány példát, – hanem az önmagában megálló szöveg és az önérvényű kép egymásra hangoltságáról, azaz dialógusáról szól. Köztudott: a képzőművész másképp gondolkodik, mint a költő, épp ezért izgalmas az egymáshoz közelítés gesztusvilága. A mappa-műfaj és a kis példányszámban készült könyv-művek klasszikus kora a 20. század eleje. Az akkori kiadványok, a vers és kép nemes papírra, nemes technikával nyomtatott oldalpárjai dinamikus költő-festő barátságokba (Picasso és Éluard), a költészet szabad és egyenértékű értelmezésébe (Baudelaire-Matisse) adtak betekintést. A mappa-témából kiindulva a tárlat egy nálunk ritkán előforduló, a maga eredeti jelentésében (elsősorban társadalmi okok miatt) igazán meghonosodni nem tudó, de francia és angol grafika-kiadók és személyes barátságok által máig művelt területet igyekszik felmutatni.
A kiállító külföldi művészek közül John Christie, Ian Tyson és Josef Linschinger február 7-én ellátogatnak a múzeumba és 18.00 órai kezdettel pályájukról, friss terveikről, az általuk képviselt műfajok nemzetközi pozícióiról beszélgetnek a kiállítás két kurátorával, Maurer Dórával és Nemes Judith-tal, akiknek munkái számos más hazai és külföldi művész mellett ugyancsak szerepelnek a tárlaton. Részt vesz a kötetlen beszélgetésen a neves szentendrei galerista, a művészmappák kiadójaként és gyűjtőjeként is ismert Erdész László is.
John Christie 1945-ben született, 1975 óta több mint 20, kis példányszámban megjelent művészkönyvet tervezett egyedül illetve művészbarátaival közösen. Ezeket részben a művészkönyvekre szakosodott londoni székhelyű Circle Press, részben ő maga jelentette meg. Leghíresebb munkája a John Bergerrel közösen megalkotott, számos díjat nyert „I Send You This Cadmium Red”. Ugyancsak Bergerrel, valamint Jean Mohrral közösen számos filmet is rendezett és fényképezett a BBC számára, melyek többek között a British Library-ben őrzött irodalmi kéziratokon alapulnak. Christie munkáit olyan neves intézmények őrzik, mint a Tate, a Victoria & Albert Múzeum vagy a Yale Center for British Art.
Az ugyancsak brit, de hosszabb ideje a franciaországi Vaucluse-ban élő Ian Tyson 1933-ban született, 1961 óta kiállító művész. Hozzájárulása a modern könyvművészet fejlődéséhez grafikusként, dizájnerként, tipográfusként és kiadóként egyaránt jelentős. Ismert költőkkel, többek között Jerome Rothenberggel és Jackson Mac Low-val együttműködve a szöveg és annak vizuális prezentációja közötti kapcsolatokat vizsgálja. Munkáit saját kiadói, a Tetrad Press (1970-1995) és az ed.it (1995- ) jelentetik meg. Alkotásainak legnagyobb, köztulajdonban lévő kollekcióját a londoni British Library őrzi.
Az 1945-ben született osztrák Josef Linschinger munkáival már korábban is találkozhattak a budapesti tárlatlátogatók. Pályájának első fontos állomását konkrét-konstruktív munkák jelentették; az elmúlt negyedszázadban figyelme a vizuális-konceptuális költészet felé fordult. A mostani tárlaton egy Eugen Gomringerrel, a konkrét vers atyjával közös munkája lesz látható. Linschinger munkái többek között a bécsi Albertina és a konkrét művészet ingolstadti múzeuma gyűjteményét gyarapítják. Jelentős művészetszervezői és oktatói tevékenysége is; többek között ő az alapítója a konkrét művészet 1990 óta működő Gmundeni Szimpóziumának.
