„A kiállított tárgyak a begubózással, várakozással a folyamatosan keresendő egyensúlyi helyzet problémájával foglalkoznak. Keressük helyünket a világban és vágyunk egy jobban élhető és biológiai óránkkal szinkronban lévő világ megélhetésére. Minden változik és átalakul. A begubozódás, a védelmet és egyik létállapotból a másikba való átmenetet jelenti, miközben telik az idő és éljük hétköznapjainkat. Hogy milyen minőségben, csak rajtunk múlik, sikerül-e gondolatban és tettben egy magasabb tudati szintre jutnunk? Sikerül-e a jelenünket elborító hírek és információk halmazában önmagunkra lelnünk? A történelem folyamán a bandázsolásra használt erős szövet szalagok, mára sérülékeny, papír szöveg szalagokká alakultak. Ezek elborítanak bennünket, de megvédeni nem tudnak. Hogyan tovább?”