2016. október 18. 18 óra:
Osztrák Kulturális Fórum, Budapest,Benczúr utca 16.
Bevezetőt mond: Dr. Susanne Bachfischer, igazgató
2016. október 18. 19 óra:
Stúdió Galéria,megnyitja: Petrányi Zsolt
2016. október 18. (kedd) 18 óra:
Osztrák Kulturális Fórum, Budapest, VI. ker., Benczúr utca 16.
Bevezetőt mond: Dr. Susanne Bachfischer, igazgató
2016. október 18. (kedd) 19 óra:
Stúdió Galéria, Budapest, VII. ker., Rottenbiller utca 35.
A kiállítást megnyitja: Petrányi Zsolt, a kiállítás kurátora
Kiállító művészek: Bukta Imre, Gerber Pál, Lukas Janisch, Johanna Kandl, Helmuth Kandl, Kaszás Tamás, Kerezsi Nemere, Rosmarie Lukasser + a mohácsi MAREK Mezőgazdasági Szakiskola Archívuma valamint a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának diákjai, Tétényi Gabriella és Glócz Vendel
A kiállítás a mezőgazdaság technológiai és strukturális váltásán gondolkodtat el egyrészt a bemutatkozó képzőművészek munkái révén, másrészt a néhány éve bezárt Dr. Marek József Mezőgazdasági Szakközépiskola oktatási anyag archívuma révén. A kortárs művek így dialógusba kerülnek az 1930-as évektől a 80-as évekig használt diákkal, ábrákkal és egyéb szemléltető eszközökkel.
A mezőgazdaság problémájának megértése, a termelő hagyománykövető életforma értékelése a 19. századtól fontos kérdése az iparosodás révén egyre nagyobb távolságba kerülő városi polgárság és parasztságot képviselő politikai és művészeti köröknek. A népi – urbánus vitát ma teljesen más szemmel nézzük, mint a háború előtt és után, mert a termelés változásai miatt az élelmiszeripar egyre inkább nagyiparivá vált. Az átalakulás folyamata az oktatási szemléltető eszközökön jól nyomon követhető, a magyarázatokon közzétett eszközpark és a módszertan egy paradigmatikus szemléletváltást tükröz.
A művészek, akik tudatosan fordultak a témához az elmúlt években, ezeknek a változásoknak a következményeit közvetítik a művészet segítségével, de számunkra, városlakók számára műveik kontextusa csak részlegesen érthető. A projekt épp ezeket az összefüggéseket igyekszik láthatóvá tenni, azt, hogy kritikájuk vagy kutatásuk milyen problémák viszonylatában fogalmazza meg állításait.
Mindemellett feltűnő a demonstrációs anyagok esztétikai egysége és az abban megfogalmazott hol értékmentő, hol modernista szemlélet. A diák, fali magyarázatok, gyűjtések és összeállított oktatási anyagok ezért önmagukban is inspirálni kívánják a mai nézőt, egyedi kapcsolatot mutatnak a mai művészet és a feledésbe merülő információ közlő felületek között.
A tárlat művészeinek válogatása, osztrák és magyar vonatkozásai a monarchia történelmi referenciáira, gazdasági közösségére utalnak, melyben a mezőgazdaságnak kiemelt szerep jutott.
