A leghíresebb magyar bauhäusler
Ez a kiállítás – ahogy a címe is jelzi – nem pusztán egy név felmutatása. Annak sem volna csekélység, hiszen Moholy-Nagy László neve az egész magyar művészettörténet nemzetközileg legismertebb és legelismertebb neve. Külföldi recepciója csak Bartókéhoz fogható. Ez a kiállítás – még inkább a hozzá kapcsolódó könyv – azonban mindenekelőtt tudományos vállalkozás: értelmezési, mi több újraértelmezési kísérlet. Moholy-Naggyal kapcsolatban joggal vethető fel a kérdés: szerteágazó életműve mennyiben tartozik a magyar és mennyiben az egyetemes művészettörténethez. A könyv és a kiállítás által megcélzott korai szakasz, 1916–1923 épp ezt a különös, emigráció és integráció közötti vízválasztót fogja közre. A szerző, Botár Olivér, a Winnipeg-i Universtiy of Manitoba professzora, a modern magyar művészet történetének sorsfordító időszakát is vizsgálja akkor, amikor Moholy-Nagy művészi arcélének megformálásában döntő szerepet játszó hazai és külföldi környezetet elemzi. A kettő között nincs éles határ, mert a magyar avantgárd ebben az évtizedben úton van, valamiféle szellemi internacionálé közegében működik. Nem véletlenül adta a jelenséget tárgyaló könyvének a „Tranzit” címet Passuth Krisztina, Moholy-Nagy monográfusa, aki kiállításunk megnyitását is elvállalta.
Ez a kiállítás tehát nem egyszerűen egymás mellé akasztott, híres és sokat publikált képek sorozata. Az is, mert ennyi reprezentatív Moholy-Nagy mű Magyarországon még soha nem szerepelt. (Az életmű legnagyobb részét külföldi gyűjtemények őrzik.)
A kivételes lehetőséget a New Yorki-i Salgó Alapítványnak és az ő közvetítésük révén a művész Michiganben élő lányának, Hattula Moholy-Nagynak köszönhetjük. Az általuk összegyűjtött, illetve kölcsönzött anyag segítségével, (ami hazai köz- és magángyűjtemények jeles darabjaival is kiegészül) mutatható meg a festő, grafikus, fényképész (mellesleg a fotogram egyik kikísérletezője), író, szerkesztő, könyvtervező, tipográfus, színpadtechnikai szakember, filmes, a kinetikus művészet egyik atyjaként számon tartott, s végül de nem utolsó sorban szenvedélyes pedagógus Moholy-Nagy tevékenységének sokrétegűsége. A kiállítás ugyanilyen színesen és ugyanilyen attraktív művekkel mutatja be a Moholy-Nagyra hatást gyakorló magyar és nemzetközi környezetet. A plakátok, fényképek, könyvek, folyóiratok, dokumentumok mellett a magyar aktivizmus legnagyobb alkotóinak – Kassáknak, Bortnyiknak, Nemes-Lampérthnak, Mattis-Teutschnak, Tihanyinak – főműveivel is találkozhat a látogató a Vasarely Múzeumban 2008. március 31-ig, utána pedig a Magyar Nemzeti Galériában április 24-től augusztus 24-ig látható kiállításon.
A Janus Pannonius Múzeum és a Salgó Alapítvány együttműködésével szervezett kiállítás, valamint a Vince Kiadó segítségével megjelentetett könyv megvalósítását a Pécs 2010 Menedzsment Kht., az OKM és BAT Hungary nagyvonalú támogatása tette lehetővé.
A rendezvény a 2007-es EKF „felvezető” év, a „Tanítás és tanulás éve” záróakkordja.