Ez a művészet – amelynek legszebb alkotásaiból gazdag anyagot sikerült ezen alkalomra összegyűjteni – egy olyan kultúra gyümölcse, amely egy évezredet szánt arra, hogy megismerje az emberi tudat és a világ működését. A különleges szobrok, tankák (meditációs célú képek) gazdag szimbólumrendszerrel bírnak, a tudat kvalitásait és tökéletességét szimbolizálják. Ezen kívül fotók, filmek sora és egy előadás, valamint tárlatvezetés járul hozzá e különleges, mai napig elzárt és veszélyben lévő kultúra megismeréséhez.
A kiállított szobrok és tekercsképek Buddha legmagasabb szintű tanításainak – a Gyémánt Útnak – a meditációs eszközei, a mindenkiben benne rejlő lehetőségek kibontakoztatására szolgálnak. Buddha legmagasabb szintű tanításai szerint lényegében mindenki buddha. Ha megértjük, azt ahogy a dolgok valójában vannak, a félelem nélküli bölcsesség, spontán öröm és az aktív, határtalan együttérzés – lényegi tulajdonságaink – spontán kibontakoznak. A tankákon látható ábrázolások és a buddhaszobrok a meditáció során pontosan ezeket a tulajdonságokat aktivizálják bennünk, abban segítenek, hogy felfedezzük: nem kell semmi külső feltétel ahhoz, hogy boldogok legyünk.
A következő filmek kerülnek vetítésre:
Egy 2006-os koppenhágai előadás felvétele, amelyen Láma Ole Nydahl beszél a buddhizmus nyugati fejlődéséről, találkozásáról a 17. Karmapával – Trinli Táje Dordzséval Buddha tanításairól, a Gyémánt Út-meditációkról, és arról, hogy mi döntjük el, hogyan akarunk élni. „A buddhizmus nem más, mint józan eszünkre hallgatni. Erre a legmeggyőzőbb bizonyíték, hogy nem menekülünk az élettől, hanem irányítjuk azt.”
Riportfilm, Buddhizmus a modern világban címmel. A film élethű képet ad a Gyémánt Út buddhizmusról, amely egyre vonzóbb a kritikusan gondolkodó, idealista nyugati emberek számára, akik olyan gyakorlatias és hiteles módszereket keresnek, amelyek könnyedén beilleszthetők mindennapi életükbe. Interjú a jógik királyának is nevezett 17. Karmapával, Trinli Táje Dordzséval a tibeti Gyémánt Út buddhizmus szellemi vezetőjével.
