Résztvevők: Böröcz András, Ember Sári, Kósa Gergely, Rácmolnár Sándor, Roskó Gábor, Roskó Beáta, Schuller Judit Flóra, Szemző Zsófia, Wechter Ákos
Peszachi kiállításaink 4. állomásán ismét új témát választottunk művészeinkkel. Ebben az évben a kiinduló pont a középkori spanyol és portugál zsidóság történetét meghatározó esemény sorozat lett, de ahogy galériánkban már megszokott, a létrejött alkotások elszakadtak az egykori történetek puszta illusztrálásától.
A 14. század végére mind gyakoribb és gyilkosságokba torkolló antiszemita zavargások, az egyház által is támogatott zsidó ellenes közhangulat a spanyol zsidókat kényszerű döntés elé állította, sokan közülük keresztény hitre tértek, hogy életüket, vagyonukat és társadalmi pozíciójukat biztonságban tudhassák. Őket hívták aztán később conversónak vagy gúnyosan marannónak; ez utóbbi egyes kutatók szerint héber-arámi eredetű szó és a látszat vagy a kényszerített jelentéssel bír, mások pedig azt állítják, hogy arab eredetű szóról van szó, ami a tiltott, képmutató és a disznó jelentésekre utal.
A marannók tehát katolikusok lettek, de valójában kettős életet éltek, hiszen túlnyomó részük otthon, a nyilvánosság szeme elől elrejtőzve továbbra is a zsidó vallás és hagyomány szabályait követte. A többségi társadalom gyanította, hogy a zsidók betérése csupán színlelt, zaklatásuk és feljelentgetésük a hatóságoknál végigkísérte a következő évszázadokat. Az ezek nyomán foganatosított kínvallatásoknak és kivégzéseknek sokan estek áldozatul, azonban a gyilkos gépezet az eretnekséget felszámolni hivatott állami inkvizíció 1478-as megalakulásával vált igazán hatékonnyá. A következő évtizedekben mintegy 20 000 eretneket küldtek máglyára, akiknek túlnyomó része szintén marannó volt.
De az 1469 óta uralkodó királyi pár, Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd nem feledkezett meg a még mindig ősi vallásukat gyakorló, katolikus hitre nem tért zsidókról sem. 1492-ben rendeletet hoztak kiűzetésükről spanyol földről, a 100 000-es tömeg pedig a szomszédos Portugáliába menekült, ahol a marannókat övező gyűlölet szintén meghozta mérgező gyümölcsét. Lisszabonban 1506-ban kétezer erőszakkal áttérített zsidót mészároltak le azzal vádolva őket, hogy titokban megünnepelték a Peszachot.
A kiállítás május 16-ig látogatható.
