A kiállítást kedden 18 órakor Radnóti Sándor esztéta nyitja meg.
A
kiállítási lehetőség – a belátható időpontjával – nagyon jókor jött. S bár
kiállítható műveim még nem voltak, szinte azonnal megnyugodtam, mivel tudtam,
hogy így öt-hat izgalmas hónapom lesz, sok munkával, és a több, mint két éve
készülődő műegyüttes végre megszülethet. Amit akár maguktól is megtehettek volna
– a sok anyagkísérlet, a sok előkészület miatt – de azért örültem, hogy a
naptárfigyelés mellett, az alkotási folyamat izgalmas döntései várnak.
A
három latin szó “sum esse fui” – a vállalt olvashatóságával és a sohasem
fixálható grafit fényével – már nagyon régen fontossá vált. Nem írtam fel a
műtermem falára, de így is ott “láttam” nap, mint nap.
