A pályázat egyik célja az Akadémia „kilépése” az MTA Székházból az előtte található térre. Ez valójában folytatása annak a folyamatnak, amelynek során a Magyar Tudományos Akadémia a város központi magjának számító téren kapott az akkori városképtől olyannyira elütő, neoreneszánsz épületet 1865-ben.
Térfoglalása – azaz a nemzet fővárosában egy központi területnek a tudomány általi kijelölése – azonban ezzel nem állt meg. A 19. század második felében az Akadémiának gondja volt rá, hogy a Székház előtti téren alapítójának és tagjainak szobrot állítson, illetve részben szervezze, illetve finanszírozza a szobrok emelését. A 20. században viszont már csak eltérő politikai ideológiák mentén szervezett, könnyen elbontható alkalmi díszleteket állítottak fel. Maga a tér fokozatosan szűnt meg a város gazdasági, társasági és kulturális központja lenni.
A „Tudománytér” című pályázatra beérkezett makettek felvonultatása jól mutatja, hogy a kortárs köztéri alkotás létrehozására kiírt pályázat egy messzire visszanyúló akadémiai hagyományba illeszkedik. A beérkező pályamunkák mindegyike megtekinthető a kiállításon, átfogó képet nyújtva a jelenkori köztéri művészet és építészet állásfoglalásáról, tudományhoz fűződő viszonyáról.
