A Közelítés Művészeti Egyesületről:
A pécsi Közelítés Művészeti Egyesület az 1995-ben történt alapítása óta eltel tizenöt évben a fővároson kívüli kortárs művészeti élet egyik legmeghatározóbb szereplőjének bizonyult. A Közelítés 2010-ben több, Pécsett rendezett eseménnyel (kiállítások, beszélgetés) emlékezett meg az évfordulóról.
A kiállítás formájában történő visszatekintés a fontos projektek és fókuszpontok felvillantásával alkalmat nyúlt annak a soktényezős összefüggésrendszernek a vizsgálatára, amely meghatározta a szerveződés mozgáspályáját. A Közelítés története egyben a kulturális környezet megváltozásának, az intézményrendszeri minták és szerepek átalakulásának története is.
Az egyesület által kezdeményezett projektek, a lebonyolított és jelenleg is futó nemzetközi programok bármely művészeti összefüggésrendszerben megállnák helyüket. Különösen érdekesnek és produktívnak tűnik mindez Pécs kulturális főváros 2010-es programjaival összevetve.
A tizenöt év sajátos, köztes helyzetbe hozta az egyesületet: az intézményesülés útján haladva kulturális-művészeti hatását, kisugárzását tekintve jelentős tényezőként van jelen a hazai művészeti színtéren, ugyanakkor formális szerveződésként kevéssé tartozik a kanonizált szervezetek közé. Struktúrájára a személyes közvetlenség és nagyfokú szabadság jellemző, kapcsolatrendszere, nemzetközi networkje példaértékű.
Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a közeljövőben nem lesznek gondjaik a számlák kifizetésével, és nem kell küzdeni egyáltalán, az egyesület fenntartásáért, a puszta jelenlétért: a Közelítés Művészeti Egyesület jelenleg saját (pontosabban az általa működtetett HattyúHáz Galéria) túléléséért küzd.
Az EKF után, a realitásosokon innen, web 2.0-n túl…
A kiállításról:
A kiállítás a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézet termeiben jól elkülöníthető dokumentatív és performatív egységekre tagolódik. A Közelítés történetének megjelenítése dokumentumok, archív anyagok segítségével történik, amelyet az összefüggéseket és adatokat ábrázoló grafikonok és táblázatok tesznek szemléletessé. A bemutatásban fontos szerepet kap az installáció, amelyben a tervek szerint átfogó portfólió-formájában valamennyi Közelítés-tag lehetőséget kap alkotói munkásságának bemutatására, sztenderdizált formátumban.
Megelevenednek a kiállítótérben az egyesület nagyprojektjei (pl. Alapzaj, MedaiFactory, Temporary City, In between, stb.), futó rezidens-programja, valamint meghívást kaptak műveikkel képzőművészek, akik a már megvalósult, korábbi programok némelyikének hangsúlyos szereplői voltak, és alkotásuk valamilyen módon dokumentálja is az eseményt.
A visszatekintés igényével létrejött bemutató egyben érzékeltetni kívánja az egyesület szervezeti kultúráját, munkastílusát; egy progresszív kortárs képzőművészetért folytatott küzdelme dimenzióját; egyúttal a művek és dokumentációk révén láthatóvá teszi tevékenységének céljait és körülményeit. A címadás ironikus utalás a túlhangsúlyozott ’pécsiség’ (= tüke) lokális felfogására, miközben az egyesület aktivitása élő cáfolata a centrum-periféria dichotómiának.
További információ: www.kozelites.net
http://ica-d.hu
