Rózsa Miklós (1874 – 1945) művészeti író, esztéta, a modern művészet támogatója és mecénása volt, akit a huszadik századi modernizmus történetének megkerülhetetlen alakjaként tartunk számon. Az első világháború előtt alapított Művészház – mely deklaráltan az egyik első intézményi háttere volt a progresszív irányzatoknak -, majd a két háború között működő, moderneket tömörítő művészcsoport, a Képzőművészek Új Társasága (KUT) legjelentősebb periódusa köthető nevéhez. 1926 – 1932 között a KUT művészeti igazgatójaként mindent megmozgatott a modern művészet hazai és európai emancipációja érdekében. Képzőművészeti lapokat alapított (KUT, Uj Szin), a Nemzeti Szalon reprezentatív kiállításai mellett a KUT kiállítóinak – köztük számos, általa meghívott fiatalnak – a Tamás Galériában rendezett önálló tárlatokat. A Társaság igazgatói tisztségétől 1932-ben vált meg. Búcsúzóul egy-egy önarcképet kapott a hozzá közel álló alkotóktól (többek között Berény Róberttől, Egry Józseftől, Kádár Bélától, Márffy Ödöntől és Szőnyi Istvántól). A későbbiekben is gyarapodó anyag az évek során gyűjteménnyé fejlődött. A kiállítás középpontjában most e több mint húsz darabból álló önportré-gyűjtemény áll, mely mögött felsejlik Rózsa Miklósnak a modern művészetért fáradhatatlanul agitáló alakja.
A kiállítás kurátorai: Kopócsy Anna és Zsákovics Ferenc
Új Színben – Rózsa Miklós és művészönarckép-gyűjteménye 1932-1943
A kiállítást március 29-én, csütörtökön 16 órakor Nagy Ildikó művészettörténész nyitja meg (Budavári Palota A épület I. emeleti kamaraterem).