„Ujházi egyszerre okos és játékos. Rendhagyó módon képzőművész. Legalábbis, ha azon beidegződéseink szerint nézünk pályájára és műveire, hogy valaki ügyesen festeget az alsó iskolában, meg is nyer egy országos diákversenyt, felveszik a kisképzőre, mulatozik, „fellázad”, majd – érdeke szerint – komoly srác lesz, felveszik a Képzőművészeti Egyetemre, amit elvégez, és inspiráció híján, néhány ösztöndíj és megbízás után elvegetál a temetésig.
Ujházi Péter nem ez az alkat.
Visszatérek a bekezdést elindító mondathoz. Tehát: U. P. okos. Valóban az. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy okos festő vagy dobozkészítő. Úgy is az, de ez részben magánügye, részben a művészettörténészek dolga elcsámcsogni rajta. Még csak nem is arra gondolok, hogy megvan a magához való esze, azaz nem ejtették fejre, nem hülye, kijárja, elintézi azt, ami neki kell, tudja, mitől döglik a légy, jó művész és nagy betyár, ismeri a kiskapukat, a kapcsolatok sok értékét, benne is van minden jóban. Nem véletlen: kiskakas lett Székesfehérvár szemétdombján. Ismétlem: nem gondoltam ilyesmire.
Ujházi Péter okossága szép szellemének világából táplálkozik. Hihetetlen pontossággal veszi észre, érez rá arra, hogy egy probléma, rejtély vagy jelenség miről szól, mi a lényege, mik mozgató elemei. Mindemellett művelt is. Azt sem a könyvmolyok vagy könyvtárakban porosodó fiúk, lányok, urak, hölgyek betűzabáló módszerével szerezte meg, hanem ösztönösen, belsőjéből vezettetve tette magáévá azokat az írásos élményeket, módszereket, adatokat, amelyek által – nemcsak élvezőként, hanem használva őket – kiteljesíti világát: életét, sok látomását. Tudása és műveltsége nem a rendszerező alkatú emberek lelki gazdagsága szerint épült, hanem éppen olyan spontán módon kiteljesedett és rendszertelen, mint festészetétől kezdve minden, amit tőle kapunk.
Ez annak is a következménye, hogy Ujházi Péter játékos.
Amikor valaki lazának tűnő kompozícióit végignézi, és akár gyönyörét is leli bennük, ritkán veszi észre, hogy rendkívüli intellektuális muníciókkal rendelkező képcsináló játszik vele. Nemcsak azért, mert a szerző annyiféle szövegapplikációval rakja tele építményeit és festményeit, hogy már azok láttán is jóízű kacagásra ragadtatják el magukat nézői, hanem azért is, mert miután kinevették magukat, csak akkor kezdenek elmélyedni a különböző forrásokból összeszedett szövegrészek értelmén, amelyek játékos formákban ugyan, de alapvető építőelemeivé válnak a műveknek. Népies konyhai falvédőszövegektől kezdve a kizárólag vájtfülű irodalmi ínyencek által ismert középkori bölcsességekig mindenféle leírt szöveg érdekli. Bele is helyezi őket műveibe: mondják ki sűrítetten, autentikus módon a kimondhatót, hogy neki több ideje és energiája maradjon a megjelenő szentenciák környezetének megteremtésére.” (Antal István)
Ujházi Péter kiállítása
A kiállítás szerdán este nyolc órakor nyílik.
