legújabb, több elemből álló akvarellképei egy egységet, egy művet képezve jelennek meg. A belső szervek megjelenítése helyett újabban „lelki utazást” tesz, az önismeret és az önmagára maradottság érzését próbálja vizuális nyelven megfogalmazni.
Kovács Ivó a Re:vízió című 3D animációs rövidfilmje az emberben tett virtuális utazás, pontosabban annak az egyik elemből, a vízből való megalkotása. Bele merünk-e lépni az ismeretlenbe? Mi történik a születés előtt? Vannak-e ott „belső-képek”, és ha igen, akkor milyenek azok? Maradhat-e valamilyen utókép, emlékkép? Míg Kovács Ivó korábbi filmje, az Átkelés a hallál végződött, a mostani a születéssel fog befejeződni.
munkáiban a test orvosi és társadalmi reprezentációját kritizálja. Fő témája a női mell. Az ő munkái három részből állnak: egyrészt, mely konkrét utazás a test felszíne alá, meztelen női alak fotójára hímzi a belső szerveket vagy épp a nyirok- és érhálózatot. Másrészt ironikus mellimplantátumai az utcán különböző váratlan helyszíneken bukkannak fel, pl. egy autó lámpájaként. Alkotásainak harmadik csoportját azok a mell anatómiai ábrázolását imitáló tanulmányok sorozata képezik, amelyeket latin nyelvű orvosi szövegek helyett női művészek (F. Kahlo, G. O. Keeffee, V. Woolf) esszéisztikus írásai kísérik.
Kurátor: Bordács Andrea
Támogatók: OKM, NKA, Budapesti Őszi Fesztivál, Eximbank
