Korábbi munkái kiindulási alapjául közvetlen környezete szolgált. Számos utazásnak köszönhetően sokféle klímával és sajátosságaiban alapvetően eltérő vegetációval találkozhatott, melyek közül meghatározó volt a Közel-Keleten töltött gyerekkor. Elsősorban e sokféle benyomásnak, természet-élménynek köszönhetően kezdett el tájképfestészettel foglalkozni. A különböző képzőművészeti technikák megismerését követően az olajnál maradt, amelynek sokrétű felhasználhatósága felelt meg leginkább alkotói elképzeléseinek. Munkáiban a táj eleve absztrakt vonásait kereste és erősítette fel.
Öt évvel ezelőtt ujj- és tenyérlenyomatok révén talált rá a most is gyakorolt technikájára. A kép sajátos felszíni textúráját a vászon síkjából a térbe kiemelkedő festék felhordásával éri el. A fény megcsillanása a plasztikus festékhurkákon és ezek vetett árnyéka, az organikus felület segítségével létrehozott geometrikus formák, az ösztönös alapba ágyazott tudatosság foglalkoztatja. A csillagképek geometriája és a földi élet látszólagos szerkezetnélkülisége közötti kapcsolat ábrázolására törekszik.
A Bálák sorozatban teljesedett ki a fent említett ellentétpárok átláthatóvá szervezése, mely egyfajta rendteremtésé lett.
Érdeklődése középpontjában továbbra is a vonalak szerepelnek, melyek bármilyen fegyelmezetten is képződnek, mindenképpen „szerves” lesz az eredmény. Ez sok mindenre ad lehetőséget, többek között a ritmus és a játékosság beépítésére munkáiba. A vonalak káoszából tehát sokféle rend felé el lehet indulni: korábban a „festékhurkák” betűkké, szavakká rendezése kínálkozott irányként. Ebben a párosításban is a szabálytalan és a szabályos viszonyával foglalkozik, azzal kísérletezik, meddig tud a rendezetlenség szöveggé formálódni önmaga rovására. A megjelenített szövegben pedig a „hétköznapi élet” emelkedettebb gondolatai jelentek meg.
Figyelme mindinkább a több nézőpont, az eltérő megközelítések, különbözőség és egyformaság kérdéskörére összpontosult, melynek hatására kezdett bele a „Vágy az egyre” című sorozat elkészítésébe, mely kompozíciós szempontból is szerves folytatása az ezt megelőző, ellenpontozásra és a szimmetriára épült „Csak a dolgomat végzem” című sorozatnak.