Mondanivalójuk erejét és a szemlélő gondolatainak vezetését felesleges közhelyek nélkül érik el, mindezt jelen esetben a természet, avagy enyésző városi környezetünk fel- és megismerésére.
A kiállításon szereplő művek egy része már máshol is bemutatásra került, a nagyobb hányada viszont egyenesen a 2B Galériában létrejövő tárlat alkalmából készült. Reip, Desailly és Gerhes természet után elképzelt barkácsolásai, képei, installációi szubjektív konstrukciók, melyek az ismert világ apró elemeit és közhelyeit állítják pellengére.
A galéria terét a természet apró morzsái töltik majd be, a művészek által újraképzelt, kortárs szellemben fogant tájképábrázolások. Az ember nélküli, vagy éppen az általa átalakított természet, vagyis a környezet, a kezdetek óta a művészet egyik alapvető témája – felfogása és megközelítése mindig az adott korszaknak megfelelően változott. Ezért izgalmas a harmadik évezred elején megfigyelni, hogyan reagálnak erre napjainkban, Európa két nagyvárosában élő, mai képzőművészek.
A látogatót kirándulásra hívjuk, sétára, a városi ember agyában megragadt természetben, kortárs látomások és megrögzülések közé.
Kurátor: Stenczer Sári
Gerhes Gábor leginkább megkonstruált, a digitális technika kizárásával készített fotográfiáiról ismert. A kiállításon azonban meghökkentő rajzait és talált tárgyakból készült installációit mutatja be, melyek új megjelenést adnak művészi mondanivalójának és a köznapi egyediségének. Gerhes ez alkalommal is gyengeségeinkre és banális dolgainkra tapint rá, vérbeli homo ludens-ként.
Antoine Desailly (1982, Camart) festészeten alapuló installációiban minden esetben a környezetére, a körötte lévő világ eseményeire, a látszólagos rendben uralkodó totális káoszra és romlásra kívánja felhívni a néző figyelmét. Virtuóz tapéta-festményei, abszurd sormintái a fogyasztói és ipari társadalom „áldásait” és annak látható következményeit követik nyomon. A 2B Galériában egy csendélet environmentet készít, melyben egyszerre van jelen a szemfényvesztés, játékos gyermeki énünk és nagyvárosi éltünk illúziója.
Hugues Reip
(1964, Cannes; képzőművész, fotográfus és zenész. Párizsban él és dolgozik)
Hugues Reip minden alkotásában fellelhető a folytonos párbeszéd a valósággal és a mindennapjaink részleteinek átalakítása. Kartonból szerkesztett hatalmas vagy éppen talált anyagokból készült miniatűr szobrai, makettjei és videói ironikus görbe tükrei a világnak. Hagyományokból építkezik, melyeket teljesen szabadon értelmez és alkalmaz, ezáltal teremtve kapcsolódási pontokat és ráismeréseket a szemlélővel. Így változnak meg az arányok és a méretek, így tűnik el a hamis és az igaz közti határvonal – Reip így teremti meg szituációs játékainak feltételeit.
