Nagyvárosi lüktetés, felvillanó fények, magányos séták, pillanatnyi hangulatok, jól ismert helyek. Mindenkinek mást jelent Budapest, mégis vannak közös pontok, emlékek, amelyek összekötnek bennünket. Mert mindenkiben felidéz érzéseket, mindenkinek van hozzá története. Városi nomádként alkalmazkodunk az utcákhoz, terekhez, épületekhez melyek körbevesznek minket, hagyjuk magunkat megihletni és elcsábítani, átadva magunkat a nagyvárosi áramlásnak, hogy aztán eltolódva térben és időben útjaink összetalálkozzanak, így alkotva azt a hálórendszert, mely egy város sajátos karakterét alkotják. Ezeken a többsíkú utazásokon találkozhatott össze a fotó a designnal, a nagyvárosi életforma kihívásaira reflektáló ruhatervező és a mongol identitását őrző fiatal rádiós.
„Régóta rajongok Fehér Beatrix tervező munkáiért, rögtön felfigyeltem az egyedi mintákra és a vagányságra, ami Trixi alkotásait jellemzi. Nagyon szeretem a várost, szeretem megfigyelni, szeretek jelen lenni benne. Nekem ez egy befelé fordulós szemlélődő állapot, figyelem a várost, és azt, ahogy hat rám. Ahogy az én fotóim is a pillanatnyi hangulatomtól függnek, úgy Trixi képei is teljesen egyedi módon formálódnak, mire felkerülnek az anyagra és elnyerik végső formájukat. A nagyvárosi élet lüktetéséhez igazodó streetwear darabok meghagyják viselőjüknek azt a szabadságot, melyre egy modern nomád vágyik. Itt a fotók nem papírra kerülnek és nem keretbe, hanem magunkra öltve, azáltal hogy hordjuk, megelevenítjük a várost, szó szerint benne és vele élünk, lüktetünk. A kollekció fotózásakor ezt a közös utat szerettem volna bejárni, olyan mindenki számára ismerős helyeket érintve, ahol nem csak Trixi képei köszönnek vissza, hanem mindannyian bármikor összetalálkozhatunk.” Gámán Zsuzsa
Koncepció, fotó: Gámán Zsuzsa
Designer: Fehér Beatrix / CAMOU
Modell: Odea
