Pinczehelyi Sándor (1946-) rendszeres kiállítója a hazai és külföldi galériáknak, múzeumoknak. Művei megtalálhatók szinte valamennyi modern múzeum műgyűjteményében. 1999-től a Janus Pannonius Tudományegyetem Művészeti Kar oktatója, egyetemi docens, 2001-től a Janus Pannonius Tudományegyetem Művészeti Kar Vizuális Művészeti Intézet igazgatója.
Művészeti pályafutása rendkívül összetett és sokirányú, többek között a Pécsi Műhely néven ismertté vált avantgárd csoport tagja, festő, grafikus, művészeti szervező, 22 évig az általa országos jelentőségűvé vált Pécsi Galéria igazgatója, művészetpedagógus. Már a 70-es évek elején, igen hamar kialakult képi „patent-tára”: sarló-kalapács, utcakő, csillag, majd paprika, különféle állatok (birka, disznó, liba), a nemzeti színek: piros-fehér-zöld (PFZ), melyeknek egyrészt magasztos társadalmi jelképértékük is van, másfelől kereskedelmi védjegyként is lejáratódtak (zárógyűrű a kolbászon). A hazai neoavantgárd jellegzetes képviselője, a koncept art fotóhasználatát és a szeriális munkák iránti vonzalmát honosította, s a képi megvalósítást folyamatosan ironikus, politikai felhangokkal gazdagította. Az emblémák sora idővel kibővült, például a hallal, amit most is számtalan formában variál, vagy a szintén jelképi erejű báránnyal. A 80-as évek második felétől művészetében a festészet lendületes és érzéki felületkialakítása dominál, de megmaradt a képi szerialitás és az emblémák, melyeket a mai napig következetesen és karakterisztikusan, mégis folyamatosan frissítve alkalmaz egyedülálló, iskolateremtő művészetében.
Az OCTOGONart Galériában bemutatott legújabb munkák is jól példázzák Pinczehelyi Sándor rendkívül összetett és színes művészetét, egyben összegzik azt, és új utakat is villantanak fel belőle.