Legkésőbb külföldi utazásaink során bizonyára valamennyien szembesültünk azzal a ténnyel, hogy egyes városok földrajzi elnevezése nyelvterületek, sok esetben akár nyelvjárások függvényében más és más. Így például nyugati szomszédunk fővárosának neve a következő verziókban létezik: Wien, Beč, Bécs, Dunaj, Viedeň, Vienna, Vídeň, Viena, Vienne, Wenen, Wideń, Wiedeń, Vena, Viden’, Viénne, Viin, Vine, Viyana, Vjenë, Venă, Vin, Vín, Vínaborg.
Vécsei Júlia Capitalization című komputeres munkája pontosan e helyzeten alapszik. A számítógépes program Európa térképét ábrázolja, az országok fővárosainak feltűntetésével. Amennyiben kijelölünk egy várost, alaprajzát ennek betűiből, Európa területén használt, különböző elnevezéseiből összeálló kétdimenziós képpel tölti ki. A szavakon különböző módosításokat hajt végre, mint betűtípusok variálása, sokszorosítás, forgatás, tükrözés, színezés, szétválasztás. Minden kijelölés alkalmával az előre megszabott, felosztott területeken belül változnak a képek; a variációk száma végtelen, de az adott városnévhez kapcsolódó megjelenési forma mindig hasonló. A fővárosok alaprajzának központjában a helyi nyelvjárás szerinti városnév olvasható, a centrumból kifelé haladva az adott országtól mind távolabb eső területeken használatos elnevezés helyezkedik el.
A néző a „random” és „normal” verziók között választhat, az előbbi a megszokott olvasási iránytól kilencven fokban elforgatott, mintázatszerűvé alakított betűkből építkezik, melyek részben épületekre, hidakra, stb. emlékeztetnek. A második felhasználási mód inkább textuális megközelítésű – szövegíró programokból ismert, különböző betűtípusokat rendezi egymás mellé.
A néző a számítógépes program által generált képet tovább módosíthatja és képeslap méretben kinyomtathatja, magával viheti.
A Stúdió Galériában bemutatásra kerülő számítógépes installáció nem foglalkozik a városok urbanisztikai funkcióival, az európai fővárosok jellegével, adottságaival, egymáshoz való viszonyukkal, esetleges összehasonlításukkal, vagy mint Vécsei Continental (2003) című munkájában az országok történelmi, politikai helyzetével, viszonyrendszerével. Mint korábbi alkotásaiban, a művész itt is a kifejlesztett szoftver által működtetett számítógépes játékra buzdítja a nézőt.