„Amikor Salmon egyik utolsó párizsi gyűjteményesét végigjárta … – az író megállt egy kép előtt, az sétapálcás, gorilla vigyorú, úri férfit ábrázolt és mellette a sorsába beleroppant nőt – és azt kérdezte a festőtől:
– Ez megöli, mielőtt hazaérnek?
Farkas rámnézett, elámultan Salmon kérdésétől, mert ő nem tudta, hogy ezt festette meg.
– Hallod, mit kérdez tőlem? – suttogta magyarul.
Hanem én hallgattam, mélyen, mert tudtam, hogy apját és anyját festette meg. Mint annyi beállításban máskor is, de mindig azonos lényeggel.”
Íme, egy jellemző anekdota, melyet Dénes Zsófia jegyzett le szemtanúként a 20. századi magyar festészet egyik legjelentősebb, egyben legtalányosabb alkotójáról, akinek sajnálatos módon az az egyik kecskeméti kötődése, hogy 1944. június 23-án, mielőtt Auschwitzba hurcolták volna, az itteni gyűjtőtáborból írta utolsó sorait: „Ha ennyire megalázzák az emberi méltóságot, már nem érdemes tovább élni”. A másik kapcsolat viszont örömtelibb, hiszen az ún. Wolfner/Farkas–Glücks Ferenc-hagyatéknak köszönhetően a Kecskeméti Képtárban található a festő műveinek legnagyobb gyűjteménye. Ez lesz a kiállításon bemutatandó mintegy száz alkotásból álló anyag magja, melyet más köz- és magángyűjtemények (pl. Deák Gyűjtemény, Székesfehérvár; Janos Gat Gallery, New York; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest) segítségével igyekeztünk még teljesebbé tenni (így látható lesz A szirakúzai bolond vagy például a Végzet is). A Párizsban, Münchenben, Nagybányán is megforduló, Mednyánszkynál és Ferenczynél is tanuló művész főművei a harmincas években, meglehetősen egyéni és összetett stílusban születtek, egyetlenegy iskolába sem sorolhatóak, de több irányzat (szürrealizmus, expresszionizmus, posztimpresszionizmus) jellegzetességei is kimutathatóak benne. A kortárs Nyilas-Kolb Jenő így írt e képekről: „Nyomasztóan sötét, terhesen torz rajtuk az élet. (…) A festő érzi a tragédiát, és tudja, hogy hiába minden, nincs segítség. (…) Talán maga sem tudja, mennyire benne van, testestől-lelkestől, képeiben. És mennyire benne van korunk egész tragédiája is.”
Szakmai tárlatvezetések:
Ifj. Gyergyádesz László művészettörténész vezetésével az alábbi időpontokban: március 25. (szerdán, 15.30 órai kezdettel); március 26. (csütörtökön, 15.30 órai kezdettel); április 1. (szerdán, 15.30 órai kezdettel); április 22. (szerdán, 15.30 órai kezdettel). További időpontok a művészettörténésszel beszélhetőek meg (hétfő és hétvége kivételével, 30/287-2549). A tárlatvezetések egyórásak, 16.30-ig tartanak! Előre csak akkor kell bejelentkezni (76/480-776) a megadott időpontra, ha valaki nagyobb csoporttal (min. 15 fő) együtt kíván jönni.
Új kismonográfia a festőről:
ifj. Gyergyádesz László: „Végzet”. Farkas István élete és művészete
A Farkas-kiállítás alkalmából megjelenő kisméretű könyv 50 színes és fekete-fehér reprodukciót tartalmaz. A könyv szerzője, ifj. Gyergyádesz László, egyrészt tudományos és egyben ismeretterjesztő jelleggel Farkas István életét és életművét igyekszik bemutatni a legújabb kutatások eredményeit is felhasználva, másrészt pedig kiemelten a Kecskeméti Képtár Farkas-gyűjteményét tárgyalja, elemzi, a raktárban őrzött, s a nagyközönség számára általában nem megtekinthető vázlatfüzet-rajzokkal, akvarellekkel együtt. (A kiadvány kedvezményes áron vásárolható meg a Cifrapalota pénztárában.)
