„Százszorosra felnagyított, „megnagyított”, megnövesztett, érzéki, húsos, színes szőlőszemeket, buja szőlőfürtöket fest Veszely. (…) „Szőlőgömbök” vállas, tömött, gömbölyded szőlőfürtök – méretük miatt, és mert kiemelődnek az eredeti kontextusból, láthatatlan kanálisokban, átlátszó, üvegszerű folyosókban sorakozva – már nem a csendéletek vagy növénymetszetek főszereplői, nem csak szép gyümölcsök és a bor, a nedű bacchus-i kellékei, hanem természettől elemelt,…
„Százszorosra felnagyított, „megnagyított”, megnövesztett, érzéki, húsos, színes szőlőszemeket, buja szőlőfürtöket fest Veszely. (…) „Szőlőgömbök” vállas, tömött, gömbölyded szőlőfürtök – méretük miatt, és mert kiemelődnek az eredeti kontextusból, láthatatlan kanálisokban, átlátszó, üvegszerű folyosókban sorakozva – már nem a csendéletek vagy növénymetszetek főszereplői, nem csak szép gyümölcsök és a bor, a nedű bacchus-i kellékei, hanem természettől elemelt, átemelt hatalmas gömbök, gömbsorok, gömbhalmazok – a teljesség eufórikus megkísértői.”
(Jóry Judit művészettörténész)