Obrosey hipnotikus, meditációra ösztönző, precíz és aprólékos grafikái szőtt és csomózott textiliákat ábrázolnak. A művekbe fektetett gondos törődés arra késztet, hogy alaposan megnézzük őket.
Közelebbről szemlélve észrevesszük, hogy a motívumok elemei a klasszikus trompe l’oeil technikával készültek. A csipkeszererű motívumok minden egyes szála szigorú térbeli és strukturális szabályoknak megfelelően viselkedik: csavarodik, fordul, alkalmazkodik, vagy excentrikusan eltér a többitől. Ugyanakkor a realitás is megkapja a nekijáró tiszteletet, még akkor is, amikor a szálak a képek közepén mandalaszerű körben, vagy vadul csomózott diszkógömbként egyesülnek. Az illúzió mélységükben is áthatja a műveket. Minden egyes fonal öntörvényű világ, egymástól nagyon különböző, láncszerű struktúrákkal és egymástól távoli kultúrákat, más művészeteket idéző, dekoratív formákkal. A szálak, mint apró fénypontokból összeálló artériák pulzálnak a Felix Gonzalez-Torresnek dedikált alkotáson. Obrosey rajztudásánál is jelentősebb a művész azon készsége, hogy konceptuális tartalmakat könnyedén vízuális közléssé tud fordítani.
McKenzie Fine Art Gallery, New York