Sok magyar tudósról elmondhatjuk, hogy nem tehetségének megfelelően kezelte a hazai és a nemzetközi közvélemény. Kempelen Farkas – a felvilágosult boszorkánymester, az udvari polihisztor – szerencsés kivétel. Született Wolfgang von Kempelen néven, 1734-ben, Pozsonyban, előkelő polgári családban. Tetszetős karriert futott be Mária Terézia udvari tanácsosaként, gyártott robotokat az úri közönség szórakoztatására, tervezett gőzturbinát a selmecbányai tárnákba, megszerkesztette a schönbrunni palota szökőkútjait, eperfával ültette be a Bánátot és megálmodta a Duna-Adria főcsatornát. A Műcsarnok új kiállítása az egyik legnagyobb hatású újkori magyar tudós emléke előtt tiszteleg. A kultúratudomány szellemében a kurátorok igazi interdiszciplináris utazást állítottak össze: a Jövő Háza bemutatójához hasonlító, szórakoztató, interaktív, történeti fizikaórát. A középpontban a híres sakkautomata, a Sakkozó Török áll, ami rejtélyes bűvészmegoldásaival ámulatba ejtette az egész korabeli nyugati világot. A gépezetet egy nem látható törpe kezelte, sorra győzve le a masinával szemben kiálló arisztokratákat. A látogató megcsodálhatja az eredeti automata rekonstrukcióját, sőt, egy háromdimenziós szimulációval át is élheti a géppel való sakkozás élményét. A tárlat körbejárja Kempelen kevésbé szórakoztató, de annál nagyobb hatású főtalálmányát, a beszéd-imitáló hangdobozt és több jelentős munkáját, a szökőkutaktól a bányászati felfedezéseikig. A metszetekkel, plazmatévékkel és ódon szertári kellékekkel illusztrált kiállítást kortárs művészeti alkotások teszik teljessé. Az automata kérdéskör mellett például ott találjuk a Robotlab műhely Autoportré nevű gépét, ami egy hatalmas robotkar segítségével rajzol arcképeket az elé telepedő emberekről. Vagy ott van Simon Penny biciklikerekeken szaladgáló házirobotja, amivel egy elkerített karámban ismerkedhetnek a vállalkozó kedvű látogatók és persze Jovánovics György sakkautomata-parafrázisa. De a show-jellegű – a Műcsarnok után nemzetközi turnéra induló – tárlatba ugyanúgy belefért Zórád Ernő 1976-os Kempelen-képregénye, mint Waliczky Tamás programozott marionett bábúja. Ha Öveges professzor még élne, elégedetten dörzsölné kezeit.
Műcsarnok
2007. március 23.–2007. május 28.