Átadták a díjakat, sikeresen lezajlott az árverés – 4 kategóriában 5 díjat vehettek át a kultúra magántámogatói.
A Mecénás Nap műcsarnokbeli rendezvényén december 12-én adták át a Summa Artium díjakat, melyeket azon magánszemélyek, vállalatok, illetve vállalkozók vehettek át, akik kiemelkedő módon támogatták a kultúrát 2000 és 2005 között. A hagyományteremtő szándékkal – a nagy mecénás, Esterházy Miklós herceg (1765-1833) születésnapján – rendezett esemény kezdeményezője és főrendezője a Summa Artium Kht. volt.
A rangos eseményen majd háromszázan vettek részt. A díjak átadását Lovász Irén énekszáma előzte meg, s az este folyamán fellépett még Szabó Réka és társulata is, továbbá a vendégek megtekinthették Orosz István „Az idő látképei” című rajzfilmjét. Szauer Péter, a zsűri elnöke elmondta, hogy a Summa Artium Kht. díjainak pályázatára 41 darab értékelhető nevezés érkezett, s hogy a zsűrinek nehéz dolga volt a díjazottak kiválasztásában. Gubás Gabi, az est házigazdája röviden ismertette a zsűri shorlistjére került 12 pályázatot, amelyeket egy-egy rövid vetítéssel mutattak be. Az első Mecénás Napon négy kategóriában öt díjazott vehette át A kortárs művészetért, Az év patrónusa, Kis- és középvállalkozások, valamint Az Eszme díjait.
A kategóriák és a nyertesek:
A Kortárs művészetért díj olyan vállalatnak vagy magánszemélynek adható, amely vagy aki következetesen, kitartóan, kiemelkedő módon, és a lehetőségeihez képest a legnagyobb arányban juttatott támogatást a kortárs kultúra számára, és a legeredetibben használta ki a kortárs művészetekben rejlő lehetőségeket.
A díjazott: Kovács Gábor – a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány és a KogArt Ház létrehozásáért. Kovács Gábor létrehozta a Kovács Gábor Művészeti Alapítványt. Ezzel a lépésével fordulatot hozott a rendszerváltás utáni mecenatúra történetébe. Intézményt hozott létre, mely mások számára is példaértékű lehet. A KogArt Ház 2004-ben kezdte meg működését, és az azóta eltelt másfél év alatt kiállításaival, kiadványaival a főváros rangos kulturális intézményévé nőtte ki magát. A támogatástól az alapítványtevő azt is várja, hogy a kortárs művészetet divatba hozza, és ez a folyamat nemcsak mecénásokat, de vásárlókat is hoz majd a kortárs művészeteknek. Ennek kezdeményeit ma már látni lehet, például, a decemberi műtárgyvásáron.
A Kis- és középvállalkozások díja a legizgalmasabb projekttámogatásért jár. Olyan sikeres együttműködési projektekért, amelyeknél a támogatás sikerességét elsősorban nem a befektetett pénz összege határozta meg, hanem annak a hatékony felhasználása oly módon, ami a támogató és a támogatott számára is a lehető legtöbb hasznot hajtotta. Ebben a kategóriában 2005-ben két jelöltet díjazott a zsűri.
A díjazottak:
Hatvani Szabó János (ABIC Kft.) – A kőszegi Postamúzeum létrehozásáért, egy műemlék ház restaurálásáért. Hatvani Szabó János, a kőszegi Írottkő Szálloda tulajdonosa és üzemeltetője 2003-ban megvásárolta Kőszeg belvárosában a Rajnis utca 3 szám alatt található, rendkívül lepusztult állapotú 18. századi műemlékingatlant. A felújítást megelőzően elvégeztette a ház történetére vonatkozó levéltári kutatásokat, s miután abból megtudta, hogy a 19. század elején az épület tulajdonosa postamester volt, felajánlotta, hogy a Postamúzeum az épület földszintjén rendezzen be kiállítást. A múzeum 2004 áprilisában nyitotta meg a földszint három, teljes műemléki felújítást nyert helyiségében a „Világ postásai bélyegképeken”, „Postakocsival az európai postautakon”, valamint a „Kőszeg postatörténete” című kiállításokat. A tulajdonos vállalta a kiállításhoz szükséges installációk elkészítését, a kiállítási anyagok biztosítását és a kiállítás üzemeltetését. A műemléki hatóság olyan példamutatónak tekintette egy műemléképület magán és közcélú hasznosítását, hogy előírta az épület homlokzatára a Postamúzeum kiírását. A támogatás ezen formája még nagyon újszerű, egy múzeumi kiállítás nem termel profitot, de mint kiderült, termel társadalmi megbecsülést, hozzájárul az egy-egy településre befektetőként és vállalkozóként megjelent „idegenek” befogadásához, és az adott közösségek művelődési lehetőségeinek, igényeinek fejlesztéséhez.
Pollok László (Bonex Építőipari Kft.) – A Magyar Művészeti Akadémia támogatásáért. A Bonex Építőipari Kft-t irányító Pollok László ügyvezető igazgató a Magyar Művészeti Akadémia tagjainak régi tisztelője, aki különböző építési feladatok okán került kapcsolatba a Magyar Művészeti Akadémia művészeivel. Rajtuk keresztül ismerkedett meg az MMA tevékenységével, melyhez először csupán megfigyelőként, programjaik alkalmi résztvevőjeként, majd szervezőként és támogatóként is kapcsolódott. Az együttműködés kezdetben csupán szakmai konzultációkat jelentett, később javaslatára összehívott, a szervezet gazdálkodását ismertető és elemző tanácskozások formájában jelent meg. A Bonex Kft. támogatása hozzájárult ahhoz, hogy a szervezet a folyamatos működést biztosítani tudja, hogy a megnőtt létszám ellenére azonos intenzitással segítse tagjai szakmai tevékenységét. Pollok László személyes közreműködése az új támogatók megismerésében, a velük való találkozások megszervezésében megnyugtató támaszt jelentett a bevételi lehetőségek felkutatásában. Közreműködésével alakította ki a Művészeti Akadémia a támogatók, adományozók elismerésének belső szokásait, rendjét.
Az év patrónusa díj olyan üzletembernek vagy vállalatnak adható, aki vagy amely a legtöbb önkéntes munkát fektette egy kulturális projekt vagy szervezet segítésébe, elsősorban az üzleti életben megszerzett szaktudásának, ismereteinek a kulturális szervezet céljaira való felhasználásával.
A díjazott:
Küllői Péter – A Zeneakadémia modernizálásának elősegítéséért, programjainak népszerűsítéséért. Küllői Péter a megújuló Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia) vízióját segítette elő, és tanácsaival, kapcsolataival folyamatosan segít e vízió megvalósításában is. Felismerte a Zeneakadémia értékét, és azt egy modern PR és marketing rendszerű gondolkozásban helyezte el. Tőle ered a gondolat, hogy egy állami egyetemnek is olyan transzparensnek kell lennie gazdasági értelemben, mint egy magán vállalatnak, különben nem támogatható. Barátaival létrehozta a „Genie oblige” – Együtt a Zeneakadémiáért közhasznú alapítványt, amely fundraising tevékenységgel, és az egyetem stratégiai döntéseihez adott tanácsokkal segíti elő az egyetem aktivitását és a Zeneakadémia, mint hangverseny-központ működését. Az új koncepcióban az állami egyetem az üzleti világgal fog össze. Az üzleti világ, felismerve a magyar zenekultúrában s annak fellegvárában, a Zeneakadémiában rejlő felbecsülhetetlen értéket, részt kér ennek az értéknek a megóvásában, bemutatásában, és növelésében. A támogatás erősíti a Zeneakadémia tanárainak, diákjainak, sőt – fokozatosan – a magyar muzsikusok önbecsülését. Egy az utóbbi évtizedekben csipkerózsika-álmát alvó intézmény újra megmozdult. Új menedzsment került a Zeneakadémia élére, az adminisztráció és a gazdálkodás ésszerűbbé vált. A Zeneakadémia a kulturális sajtó középpontjába került. Fellendült az Egyetem önálló koncertezési tevékenysége, „Alma Mater” címen bérletsorozatot indult.
Az Eszme-díjra azokat a mecénásokat, szponzorokat, médiumot vagy újságírókat lehetett nevezni, akik vagy amelyek a kultúra etikus és átlátható magántámogatásának eszméje terjesztéséért a legtöbbet tették az elmúlt évben. Ez megmutatkozhatott a támogató másoknak például szolgáló támogatási gyakorlatában, vagy az ilyen esetekről szóló következetes híradásokban, tanulmányok közzétételében.
A díjazott:
Eszéki Erzsébet – hídépítés az üzleti élet és a kultúra között, a sajtónyilvánosság erejével. Eszéki Erzsébet a Világgazdaság című gazdasági napilap kultúra rovatának szerkesztő újságírója. Foglalkozásából adódóan is állandó érdeklődést mutat a kultúra és az üzleti élet összefüggései iránt. Újságírói tevékenysége mellett különböző eszközökkel igyekszik elérni a kulturális támogatások növelését. Járatos a projektfinanszírozás titkaiban, maga is rendezett egész éves kultúrfesztivált, a „Svédületes”-t, mely a svéd kultúra éve volt Magyarországon. A művészet világát nemcsak fogyasztóként és nemcsak külső megfigyelőként ismeri, hanem igazi katalizátora a magyar kulturális életnek. Folyamatosan, lelkes híradásokban számol be kulturális eseményekről és kezdeményezésekről. Aktív szerepet tölt be a kultúra és a gazdaság egymáshoz közelítésében, kihasználva a Világgazdaság kiemelkedően értékes pozícióját a magyarországi sajtó piacon. A támogatást természetesnek tartja, örömét leli benne. Vallja, hogy a sajtó feladata, hogy összekösse a jó ügyeket, ez esetben a sikeres cégeket, illetve a jó kulturális projekteket.
A Gála második részében egy különleges árverés zajlott, amelyen 15 kortárs művészeti projektre lehetett licitálni. A projekteket a szervező Kht. 64 nevezett pályázat közül választotta ki. Az árverést Dr. Virág Judit, a Mű-Terem Galéria társtulajdonosa vezette. A 15-ből 13 tétel elkelt, az összbevétel 10.290.000 Ft volt.
A Mecénás Nap fő támogatói a Magyar Telekom és a Raiffeisen Bank Private Banking voltak