„Első szobrait még édesapja (Gádor István) kiégette, majd maga készített öntött fémszobrokat, de művészetét legtartósabban egy 20. századi anyag, a beton, az öntött, formázott, majd színes vagy fekete vonalakkal telerajzolt, festett beton közvetíti” – olvashatjuk a közelmúltban elhunyt Szabó Júlia utolsó, Gádor Magdáról szóló rövid tanulmányában, a most megjelent monográfiában. Az idén nyolcvan éves Gádor Magda munkásságát bemutató könyv annak a sorozatnak immáron huszonnegyedik kötete, amely az elmúlt évek során a Körmendi Galéria elismerésre méltó erőfeszítésének eredményeképpen valósult meg, és amely elsősorban többé-kevésbé elfeledett, vagy méltatlanul mellőzött művészekre kívánja ráirányítani a figyelmet. E művészek közé sorolható Gádor Magda is, amit jól példáz, hogy egyéni kiállításainak hosszú listáján mindössze két, a hetvenes évek legelején megrendezett múzeumi kiállítással találkozunk, és utolsó magyarországi köztéri szobrának felállítása is 1978-ra nyúlik vissza. Pedig már a kötetben szereplő korai alkotások, mint az 1945-ben készült terrakotta «Felnéző» vagy az 1946-os «Próféta» is érthetővé teszi, miért látott ígéretes tehetséget a huszonhárom éves Gádor Magdában 1947-ben Rabinovszky Máriusz. Ma is frissen és megdöbbentő erővel hat a Nagy László emlékére készített szoborcsoport, a Ritkuló sor (1978), míg festett betonszobrai, amelyek «látszólagos igénytelensége mögött hihetetlen erő feszül», ahogy azt a szintén nemrégiben eltávozott Frank János írja egy 1977-es kiállítási kritikájában, az «art brut» megteremtőjének, Jean Dubuffet-nek az alkotásaival mutatnak közeli rokonságot. A könyvben a szobrok mellett megismerkedhetünk a legutóbbi évek erőteljes rajzaival, olvashatjuk Gádor Magda önéletrajzi visszaemlékezését, néhány játékos, ugyanakkor mély gondolati tartalommal rendelkező versét, és a korabeli kritikákból készített válogatást is. Ennek és a gazdag képanyagnak köszönhetően, a könyv – behatóbb művészettörténeti tanulmány nélkül is – átfogó, megismerésre alkalmas képet nyújt Gádor Magda több évtizedes munkásságáról. Külön erénye a bíztatást érdemlő könyvsorozatnak, hogy a szövegek rövid összefoglalóját idegen nyelven, ezúttal német, angol és francia nyelven is közli.