A FLOSS Farm február 19-ei előadása nem csak a műszaki szakembereknek kínál csemegét, a hordozhatóság, a nyílt szabványok és nyílt formátumok után, a tartalomszolgáltatás és “public domain” fogalmait próbálják értelmezni az archívum kérdéskörében. Kiderül továbbá, hogy a digitális kultúra korában hogyan juthatnak állampolgárok és tudományos intézetek a számukra hasznos információkhoz, és hogyan működik együtt a tudomány és az informatika a XXI-dik században.
Időpont: 2009. február 19. csütörtök 16.00h
Helyszín: Millenáris, 1024 Budapest, Kis Rókus u. 16-20., „D” épület, „D” előadó
A rendezvény térítésmentes, regisztráljon online. Jelentkezés: http://www.osf.hu/eloadasok
Előadások:
16:00-16:40 A jelenkor archivumai és a valóság osztályozása Rév István, OSA Archívum
16:45-17:20 Grid alapú elosztott könyvtárak Európában – gyakorlati lehetőségek
Dirner Andor, 4D SOFT Kft.
17:25-18:10 Az adatvagyon felszabadítása
Kitzinger Dávid, Neumann Kht. – Nemzeti Audiovizuális Archívum
A jelenkor digitális archívumai már nem pusztán az információ tárolásáról, hanem rendszerezésről, adattovábbításról szólnak. Az archívum, mint a valóság osztályozásának lehetősége átértelmezésre szorul, a digitális kultúra korában az archívum-metafora új világképet sugall. A korábbi archívumok bürokratikus rendszerét folyamatok, hálózatok és az entrópiát szabadabban érvényesítő struktúrák váltják fel. Felmerül a kérdés: vajon magát a hordozó médiumot, vagy a benne rejlő adatok összességét tekintjük-e az archívumnak.
A három előadó három merőben más szemszögből közelíti meg a témát február 19-én. Az OSA Archívum igazgatója, Rév István, történész bepillantást enged abba a kísérleti rendszerbe, amely Párhuzamos Archívum néven a levéltári iratok újrarendezését, újraértelmezését teszi lehetővé a kutatók, társadalomtudósok számára. Az kísérlet olyan dilemmákat próbál feloldani mint az autentikusság, a dokumentumok integritásának és hosszútávú elérhetőségének, idézhetőségének a kérdése. Előadása arra hívja fel a figyelmet, hogy a hagyományos levéltári struktúrák és kategóriák nélkülözik azt rugalmasságot, amely révén az irat a levéltári kontextusból kiszabadulva újrainterpretálhatóvá válik.
A Neumann-Ház igazgatója, Kitzinger Dávid a közadatok nyilvánosságra hozatalának nehézségeit vizsgálja, hogy jogértelmezések és rendeletek hálójában hogyan vész el annak lehetősége, hogy az állampolgárok valóban használható információhoz jussanak azokból az adathalmokból, melyet az államigazgatás tömegesen állít elő. Demagógnak tetsző módon megkérdezhetné az állampolgár, hogy miért kell újra fizetni azért, amit már megfinanszírozott egyszer az állam? Miért csak felkent kutatók léphetnek a levéltárak szentélyeibe, miért kell NAVA pontokra mennünk, ha 1989-es tévéhíradókon akarunk nosztalgiázni?
A Európai Unió által támogatott D4Science projekt magyar képviselője, Dirner Andor a 4Dsoft Kft. képviselőjeként pedig azt bizonygatja derűlátóan, hogy a grid-technológián alapuló e-infrastruktúrák legyőzik az akadályokat, a nyílt és szabad szoftverek ilyen alkalmazása termékenyen hat a tudományágak együttműködésére, elősegíti a heterogén adathalmazok hosszútávú és együttes használatát. Bár a kutatás e komplex módja egyelőre a természettudományokban dívik, reménykedhetünk, hogy felzárkóznak lassacskán a társadalomtudósok és bölcsészek is.
Az érdeklődők figyelmébe ajánljuk, hogy a FLOSS Farm szezonzáró eseményeként március 14-én a szabadszoftver kultúra prófétája, Richard Stallman, a GNU licensz atyja tart előadást.
További információ: Ábrahám Nóra (abrahamn@ceu.hu, 30-271-2709) vagy Szakál Péter (szakal.peter@openskm.com, 70-704-5669)