Az Aulich Art Galéria
mindig izgalmas felfedezéseket kínál. Olyan régimódi kortárs művészeknek rendez
nagy lélegzetvételű kiállításokat, akiknek munkássága már rég nincs a buzgó
galériavilág figyelmének középpontjában. Ilyen művész Eszik Alajos is, aki
plakátméretű grafikái révén (Casting című kiállítás) nyugodtan szerepelhetne
bármelyik street arttal vagy képregénnyel foglalkozó kisgaléria portfóliójában.
De nem, valamiért sehol se lehet találkozni a nevével.
Évtizedek óta tanít a Képzőművészeti Egyetem grafikai tanszékén, és ez meg is
látszik munkáin: tökéletesen, virtuózul és fölényesen forgatja a szenet, a
ceruzát, a hidegtűt és a pasztellkrétát. Egy ezredfordulós Toulouse-Lautrec –
ugyanúgy az emberi anatómia és a foltszerűség kettőse izgatja, a találóan
elkapott mozdulat, a megfeszülő vádli íve, a váll szögletes rándulása, a
térdkalács perspektivikus torzulása, no meg a test köré írt űr körvonala, a
homogén felületek és a zárt sziluettek játéka. Ez az a kifinomultan minimalista
vizuális jelrendszer, amit a századelő grafikusai a nagy japán fametszőktől
tanultak el. Ezt hangszerelte át a sánta báró a párizsi félvilági hölgyek
egyszerre csillogó és tragikus univerzumára. Eszik Alajos szereplői hasonló
figurák: vézna, göcsörtös képregényalakok, akik meztelenül (vagy
alulöltözötten) csetlenek-botlanak a fehér papíron, fejük elkeskenyedik, lábuk
megnyúlik. Csupa kiélt táncosnő, úrhatnám domina, illetve meggyötört,
Gollam-szerű férfi, Jacques Callot metszőkésére illő, nyomorúságos alak.
Pocsolyában ülő, reszkető Jób, harisnyáját igazító revütáncos, pohárral
üldögélő kis egzisztencia, menekülő Júdás, Kokoschka vörös szoknyában
szétterülő asszonya, Európát markolászó kéjéhes Zeusz. A 20. századi Ember, aki
se nem mértéke, se nem koronája a teremtésnek. Eszik a kicsavart anatómiával
jellemez, mint egy karikaturista, alakjai összegörnyednek, széttárt combokkal
ugranak fel vagy riadtan kuporognak össze, ahogy a dramaturgia kívánja.
Tökéletesen elkapott mozdulatok, nem csak a férfi-női kapcsolat zsörtölődő
kettőséről és a kisemmizett bibliai férfiak szenvedéseiről, hanem a hétköznapi
figurákról is, a gördeszkájával ugrató letolt nadrágos gyerekről, a
csirkepörköltet kavargató nagymamáról és a nemzeti ünnepre gyakorlatozó
tüntetőkről. Bár látnánk újságokban a rajzait nap mint nap!