Két igen komoly (talán a valaha volt legkomolyabb) nemzetközi bemutatkozás már biztos: a magyar modernisták műveit először a bécsi Kunstforum, majd a párizsi Muséé d’Orsay állítja ki. A többi szervezés alatt.
A magyar művészettörténet és muzeológia két fájó pontjára jelenthetne gyógyírt a két kiállítás, hiszen a várakozásokkal és a reményekkel ellentétben művészeink nem ismertek a határainkon túl, és ezidáig nem sikerült elsőrangú külföldi múzeumban önálló, gyűjteményes tárlatot rendezni magyar művészek közreműködésével. A bécsi és a párizsi mustra az első problémára mindenképpen megoldást jelent, hiszen az Orsay kétségkívül a világ vezető múzeumai közé tartozik, a második probléma megoldására pedig lehetőség nyílik, elkezdődhet művészeink felépítése, felkészítése a remélt világhírnévre.
A bécsi kiállításra már idén ősszel sor kerül, a Bank Austria Kunsforum közönsége hamarosan szembesülhet azzal, hogy az idén centenáriumát ünneplő Klimttel egyidőben Budapesten jóval progresszívebb művészet született – ez a Vadak és a Nyolcak művészete.Jövő ősszel pedig egy komplexebb, a modernizmusnak egy átfogóbb tárlatát viszi a két kurátor, Barki Gergely és Rockenbauer Zoltán Párizsba, ahol Allegro Barbaro címmel (Bartók Béla 1911-ben készült zeneműve nyomán) rendeznek kiállítást a Vadak, a Nyolcak és az Aktivisták részvételével. Mindkét alkalommal a magyar intézetek egy grafikai szatellit-kiállítással egészítenék ki az anyagot.Ahogy a pécsi és a budapesti Nyolcak kiállítások, úgy a bécsi és a párizsi is merőben különböznek majd egymástól, az újabban előkerült művek bemutatása mellett a hangsúlyok is máshol lesznek – Párizsban például háttérbe szorul a Nyolcak klasszicizáló vonala (Pór és Kernstok monumentális tablói csak függelékként lesznek jelen), és több lesz a progresszív anyag. Mindegyik kiállításra új, többnyelvű katalógus készül, benne többek között a brit művészettörténész, Peter Verbo tanulmányával, amely a Nyolcak kánon-formáló szerepét hangsúlyozza.A Szépművészeti Múzeumban tartott sajtótájékoztatón Baán László, a kiállításokat megszervező múzeum főigazgatója elmondta, hogy ezek a tárlatok ugródeszkát jelenthetnek további – például New York-i – kiállítások rendezéséhez, de szó van brüsszeli és berlini bemutatóról is. A legtöbb művet kölcsönző Magyar Nemzeti Galéria megbízott főigazgatója, Szűcs György kitért arra, hogy nem evidens Bécsben magyar kiállítást rendezni, maga is megtapasztalta a szakmában eltöltött évtizedek során, hogy mennyi ellenállásba ütközött bármilyen magyar anyagot az osztrák fővárosban kiállítani.Rockenbauer Zoltán kurátor a tárgyalások során úgy tapasztalta, hogy egyetlen magyar művészt sem ismernek külföldön, még Munkácsyt vagy Rippl-Rónait sem, ezért is komoly áttörés egy ilyen múzeumban, mint a Muséé d’Orsay önálló magyar kiállítást összehozni. Barki Gerely kurátor pedig ennek kapcsán elmondta, hogy Bartók az a húzónév, akire Párizsban egy magyar összművészeti anyagot fel lehet fűzni, és minden kiállítás helyspecifikus lesz, a válogatást a befogadó múzeum és az ottani közönség preferenciáihoz fogják igazítani. ArtP