Memento (baljós, rossz, fenyegető jel) a címe a Dovin Galériában január 12-éig látogatható kiállításnak, melyet Duronelly Balázs művei fémjeleznek. Ma már azt mondhatjuk, amit nem sejthetett a művész sem, mementó Délceg Katalin emléke előtt!
Sokkoló a hír, Délceg Katalin a Dovin Galéria igazgatónője 56 éves korában 2010. november 25-ről 26-ra virradóan, álmában elhunyt.
Katalin az egyik legjobb budapesti galériát hozta létre, és a szobrászok egyik prominens képvielője, kiállítója lett az évek folyamán úgy itthon, mint a rangos külföldi vásárokon, ahol képviselte a magyar művészeket..
Életútjáról több forrásból néhány fontosabb adat álljon itt, mint száraz tény – a lényeg: finom emberi mivolta, érzékeny habitusa, kifinomult ízlése – hiányozni fog!
A Berzsenyi Gimnáziumba járt 1968–72 között. Katalin művelődéstörténészként kezdte, majd művészeti menedzser diplomát szerzett. 1988-ban barátaival alapította meg a Dovin Galériát, az első magyarországi magán művészeti Kft-t. Céljuk egyrészt a nívós kortárs műkereskedelem megteremtése volt, az egyéb tevékenységeket – alkalmazott grafikai és belsőépítészeti tervezést és kivitelezést – pénztermelés szempontjából vállalták fel, amit utána a műkereskedelembe forgattak be. 1993-ban nyitotta meg önálló kiállítóterét, amely 1995 óta a budapesti Galamb utcában székel.
A galéria nagy hangsúlyt fektet művészeinek menedzselésére, katalógusokat és művészeti témájú könyveket ad ki. A Dovin gondozásában jelent meg például a galériával régóta közeli kapcsolatot ápoló Krasznahorkay László kiállításokat megnyitó beszédeit összefoglaló könyve is.
A galéria – elsősorban fiatal művészei között festők (Ötvös Zoltán, Horváth Krisztián, Tolvaly Ernő) és szobrászok (Huszár Andrea, Kovách Gergő, Cseh Lili, Kotormán Norbert, Duronelly Balázs, Péli Barna) találhatóak. A Dovin 2000 és 2008 között festészeti profillal működött, melynek középpontjában a tájkoncepció állt. A galériában kiállító művészek munkáiban ebben az időszakban a táj volt a központi szereplő. 2008-tól a „Társunk az alak” irányvonallal a szobrászat vette át a főszerepet.
A környezet minimalista, mégis kifinomult és a részleteiben is elegáns. A Dovin belvárosi utcafronti galéria, ahová hatalmas üvegablakokon keresztül leshetnek be az erre járók. A zöld színt 2008-ban kapta a helység, amikor a szobrok kerültek a galéria előző periódusát megjelenítő tájakkal foglalkozó festmények helyére. A színválasztás izgalmas, hiszen a zöld szín jelenti a megújulást – a galéria új korszakaként mostantól objektek árnyai vetülnek a falakra. A színválasztás felfogható egyúttal hiánypótlásként is, hiszen a zöld a természet – így a táj színe is. Utalás is a régi, tájakkal foglalkozó, festményeket kiállító korszakra, ahogy a galéria jelenben is meglevő fiatal művészeire. A zöld szín szimbolikája alapján jelenti még a termékenységet is…
A hely különlegességét nemcsak a kiállított művek, vagy a domináns zöld szín jelenti, hanem a hatalmas, aranyszínű csillár is. Ez a műtárgy visszaröpít az időben, klasszikus polgári lakások csillárjainak egy képzőművész által készített változata. Jelenti a napot, a világosságot, a gazdagságot és az íróasztal fölé helyezve az ötletet is. Személyes darab, Délceg Katalin ízlésének, kortárs művek iránti elkötelezettségének és műgyűjtésének valóban, fényes példáját mutatja.
Ahogy Goethe Faustjában is megjelenik: „…fakó minden teória/ s a lét aranyló fája zöld”, úgy a Dovin galéria is kiugrás a szürkeségből, az itt kiállított tárgyak ebben a különleges enteriőrben elhelyezve együttesen jelenítik meg a valóságot, az életet.
http://klariskas.blogspot.com/2010/10/zold-arnyak-szimbolizmus-es.html