A Kiscelli Múzeum templomterében Nemes Csaba hét festményét és bábfilmjét láthatjuk október 24-ig! A négy éve, októberben 23-án lezajlott MTV-székház ostromának keserű évfordulója így keretbe helyezi a mostani kiállítás újabb feszegető társadalmi problémáját és idejét, amit a Remake című animációban is bemutatott már az alkotó.
A kiállításnak két fókuszpontja van: az egyik a bejáratnál látható bábfilm, ami meghatározza a kiállítás hangulatát a Kiscelli döbbenetes terében. A filmen egy erdésznek tűnő báb és egy roma fiú bábjának találkozását, párbeszédét látjuk erdei háttérrel, profin fényképezve, tökéletes szinkronmunkával, ahogy azt a korábbi Nemes-munkáknál is tapasztalhattuk már.
A videón látható erdész figura, karján nemzetiszínűnek tűnő karszalaggal, faggatni kezdi a fiút. A beszélgetés végig vészjósló hangon folyik, a fiú kiszolgáltatottsága szinte tapintható, végül egy kötél kerül a nyakába, és a katonaságnál tapasztalt megszégyenítő büntetésként, a békaügetés vagy ének közül választhat a roma srác. Az éneket választó fiú gyönyörű szívhez szólóan énekel, arról, hogy rejtsék el a lombok az ő szégyenét. A bábfilm hátterét élő erdő adja, végül pedig zseniálisan sötétül el a kép.
A társadalmi feszültségekkel évek óta foglalkozó művész újabb hét festménye – a film ellensúlyaként – szintén mindenkit érintő problémákkal foglalkozik. A nagyméretű festményeken lakóházakat, épületeket látunk, melyek lakóik szociográfiai helyzetét és életmódját is magukon viselik. Úgy, hogy közben a mostani idők aktuális politikai történések atmoszférájára is rákapcsolódik. A szegénység az egyik oldalon, a másik oldalon pedig a bűnesetek helyszínei.
A médiából ismert villanásszerű bejátszások a romagyilkosságokról, a csak vágóképként látható épületek mögötti sorsok, a festményekkel sokkal közelebb kerülnek a nézőhöz. A műveket a templomtér sötétségének rendkívüli atmoszférája köti össze és emeli ki, abból a sötétségből, amiből a gyilkosok is érkeztek.
Így a másik fókuszpont a tatárszentgyörgyi gyilkosság helyszíne, egy tető nélküli sárga épület, ahol lelőttek egy négy éves gyereket és egy felnőttet, felgyújtották egy család otthonát. A kép a már kiégett házat ábrázolja, az üszkös gerendák komor mementóként mutatják a történteket. A tragédiára a kiszórt bútorok és a képen látható emberek csoportja figyelmezet.
A novellisztikus ábrázolással Nemes fókuszálja figyelmünket, arra késztet, hogy elgondolkodjunk, hol élünk, mi történik körülöttünk 2010-ben Magyarországon.
Kiscelli Múzeumban – Fővárosi Képtár
2010. szeptember 17. – 2010. október 24.